Felavatták Bethlen Gábor egész alakos szobrát Marosvásárhelyen

– Visszaszerzett tekintély, stabil politika, gazdasági erősödés, a művészetek virágkora – idézte a fejedelem nagyságát Potápi Árpád János.

Végre méltó emléket állítottak Marosvásárhelyen Bethlen Gábornak Fotó: Kiss Gábor Forrás: MTI/Kiss Gábor

Születésének 440. évfordulóján felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát Marosvásárhelyen vasárnap délután.

Az Erdély Televízióban és az interneten is élőben közvetített eseményen Soós Zoltán polgármester felkérésének megfelelően a járványügyi korlátozások miatt csak pár tucatnyian vettek részt.

A fejedelmet Harmath István szobrászművész mintázta meg, a bronzból készült szobrot Sánta Csaba szobrászművész műhelyében öntötték.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében megemlítette: ha Bethlen Gábor fejedelemsége első éve után meghalt volna, ma a magyar történelem egyik legsötétebb alakjaként tartanák számon, hiszen erdélyi katonákkal ostromoltatta meg az erdélyi katonák által védett Lippa és Solymos várát, hogy e várakat elfoglalva visszaadja a töröknek.

Végre nagyságához méltó emléket állítottak Marosvásárhelyen Bethlen Gábornak Fotó: MTI/Kiss Gábor

Fejedelemségének tizenhat esztendeje azonban magyarázatot ad korábbi taktikus lépéseire. A romlás, pusztulás, kegyetlenség és törvénytelenség időszaka után Erdélyre a felvirágzás köszöntött: visszaszerzett tekintély, stabil bel- és külpolitika, gazdasági megerősödés, a művészetek virágkora – idézte a fejedelem nagyságát a politikus.

Megemlítette, hogy Bethlen Gábor születésnapját öt évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává nyilvánította.

– A magyarság megmaradása tömbben és szórványban egyaránt csak úgy garantálható, ha követjük a Bethlen Gábor által járt utat. Közösségeinket megerősítjük az oktatásban, a művelődésben, a kultúrában, a gazdaságban, szem előtt tartva a nemzet egységének fontosságát – jelentette ki. Fontosnak tartotta, hogy a fejedelem nagyságát az általa szabad királyi városi joggal felruházott Marosvásárhelyen méltatják.

Emlékezhetünk és ünnepelhetünk, mert húsz év után újra szabad lett a város. Szabad a levegő annak köszönhetően, hogy nemzetiségtől függetlenül románok és magyarok együtt akarták a változást, az összefogást szeretett városukért, városuk fejlődéséért, építéséért – utalt arra, hogy a megosztó Dorin Florea húszéves városvezetése után szeptemberben Soós Zoltán független jelöltet választották a város élére. Megjegyezte: a választási küzdelem nem járt le, hiszen december 6-án parlamenti választásokat tartanak Romániában.

„Újra szükség van a szeptemberben megtapasztalt erőre, amellyel közösen tudjuk megmutatni, hogy itt vagyunk, közösen akarunk tenni azért, hogy erős magyar érdekképviselet tudja folytatni a munkát a román törvényhozásban” – fogalmazott.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében Bethlen Gábornak azt a felismerését emelte ki, hogy egy nép akkor építkezhet, ha megteremti a békét. Ha erejét, energiáit, az emberi életeket nem a háborúskodásra, a pusztításra áldozza, hanem az alkotásra figyel.

Bethlen Gábor fejedelemségének tizenhat esztendeje alatt Erdélyre a felvirágzás időszaka köszöntött – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Fotó: MTI/Kiss Gábor

– Bethlen Gábor felismerése arról is szól, hogy a nagyhatalmak közé szorulva szövetségeseket kell találni, egyezséget kell kötni, partnerek után kell nézni, és ez mindig a közösség iránti elkötelezettségből kell hogy fakadjon, és a közösség érdekeinek érvényesítését kell hogy jelentse – fogalmazott a politikus, aki a fejedelem szállóigévé lett mondatát idézve jelentette ki: „mindig meg kell tenni, amit lehet!”

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere felidézte: több mint négy éve határozott a marosvásárhelyi városi tanács a szobor felállításáról, a leváltott városvezetés gáncsoskodása miatt azonban csak most lehetett a határozatot valóra váltani.

Bethlen Gábor kétszeresen is rászolgált arra, hogy szobra Marosvásárhely főterén álljon. Ő „a város atyja” és „keresztapja” is, hiszen a szabad királyi várossá való nyilvánítás mellett ő nevezte először a mai nevén a várost, és ő indította el Marosvásárhelyt azon az úton, amelyre lakói ma is büszkék lehetnek – mondta Soós Zoltán.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke felidézte: Bethlen Gábornak is egy járványok által megtizedelt országban kellett bölcs döntéseket hoznia. Úgy vélte, ma is az a feladat Marosvásárhelyen, ami a fejedelem idején volt: rendet kell tenni a városban, erősíteni kell a kultúrát, az oktatást, jó szakembereket kell bevonni a munkába.

Soós Zoltán polgármester reményét fejezte ki, hogy 2021. április 29-én, Marosvásárhely várossá nyilvánításának 405. évfordulóján immár járványügyi korlátozások nélkül idézhetik fel Bethlen Gábor nagyságát.