Hőstettről van-e szó vagy elhibázott lépésről? Eljött-e az ideje, hogy a felvidéki magyarság kiálljon magáért vagy tovább kellett volna várnia a történelmi pillanatra? – ezen vitatkoznak Szlovákiában azóta, hogy Igor Matovič szlovák kormányfő a múlt hét elején a pozsonyi várban fogadta a felvidéki magyar küldöttséget. A Magyar Közösség Pártja (MKP) a találkozón a Nemzetközösségünk memoranduma című feljegyzést adta át a miniszterelnöknek.
Ebben konkrét, a felvidéki magyarság szülőföldjén való megmaradását és gyarapodását biztosító javaslatokat fogalmaztak meg tíz pontban. A két nyelven írt dokumentumot az anyaországban is ismert politikusok közül többek között Őry Péter, Bárdos Gyula, Csáky Pál és Menyhárt József írta alá. Az a furcsa helyzet is előállt, hogy az MKP ügyvezető elnöksége a miniszterelnökön keresztül juttatta el a párt volt vezetőjéhez a dokumentumot: Matovič, anélkül, hogy megnézte volna, átadta azt Berényi Józsefnek, aki nagy szerepet játszott a találkozó létrejöttében.
A vita két nappal később, éppen június 4-én, az 1920-as trianoni békediktátum centenáriumán éleződött ki: a szlovák sajtó felfokozottan írt a szlovák-magyar viszonyról, felvetve Szlovákia területi integritásának kérdését és a százéves „mumust”, az autonómiát is. Ezt követően nevezte Matovič az MKP képviselőinek lépését – a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadását – a feléjük nyújtott kéz leköpésének, később a Facebookon kérve elnézést a magyar közösségtől.
– Ez tipikus hozzáállás volt a részéről. Már többször láthattuk, hogy nagyon impulzív módon cselekszik: ami a szívén, az a száján és a Facebookon. De Matovič akármilyen sokszor meg tudja változtatni a véleményét – mondja kérdésünkre Tokár Géza felvidéki politológus, úgy vélve azonban: azon túlmenően, hogy a kormányfő bocsánatot kért és kifakadt, alapvető elképzelései továbbra is változatlanok maradtak.
A Palócok élőlánca a határon elnevezésű rendezvény résztvevői Kalondánál, a Felvidék zászlajával. A másik oldal lépéseire várnak
Fotó: MTI/Komka Péter
– Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai magyarságot partnernek tekinti például a korrupció felszámolásában, az ország irányítását érintő jövőbeli kérdésekben, és az a véleménye: nem kellene felhánytorgatni a múltat, nem kellene olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek konfliktusokat keltenek. Szerinte a memorandum és a hasonló magyar vonatkozású követelések is a konfliktusokat generáló kategóriába tartoznak – állítja Tokár.
A memorandumban többek között azt kérték a miniszterelnöktől az aláírók: segítse elő a közigazgatási rendezést, a kormány biztosítsa a magyar közösség önigazgatását, a magyar nemzetrész államalkotó közösségként való elismerését, valamint a nemzeti jelképek szabad használatát. Ezenkívül a magyar nyelv egyenrangú hivatali nyelvként való elismerését is felvetik a magyarok által lakott régiókban, valamint a magyarokat kollektív bűnösnek kikiáltó Beneš-dekrétumok eltörlését, illetve a kettős állampolgárság ügyének megoldását is szorgalmazzák.
Tokár Géza felhívja a figyelmet arra: a történtek után az egész szlovák közvélemény és politikai elit összezárt, indokolatlannak nyilvánítva a memorandumban foglaltakat. – Sokan pedig el sem olvasták, és nem tudják, miről van szó. Ez azt mutatja: a szlovákiai politikusok nem nagyon tudják, mit akarnak a magyarok, és nem is nagyon érdekli őket, hogy mit szeretne a magyar közösség elérni. Úgy gondolom, a történtek pozitív hozadéka az lehetett volna, hogy a szlovákiai magyar közösség is összezár, és tudatosítjuk: egymásra vagyunk utalva. De ez egyelőre nem történt meg, még a szlovákiai magyar körökben is egymást hibáztatják az emberek – nyilatkozta lapunknak a politológus.
A Magyar Közösségi Összefogás elnöke kijelentette: nem egy közösség memorandumáról van szó; ő egy politikai párt reklámfogásának tartja annak átadását. – A memorandummal sikerült belepisilni a homokozóba – fogalmazott Mózes Szabolcs. A Most – Híd szlovák-magyar vegyes párt új elnöke, Sólymos László szerint pedig az MKP a memorandummal „rárúgta az ajtót” Matovičra.
Ezzel szemben Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke úgy véli: álvitát gerjesztenek, hiszen a memorandum tartalmában egyetértés van. – Nincs probléma sem a tartalommal, sem az átadással, sem az időzítéssel. Alapvetően a felvidéki magyar közösségnek azokat az ügyeit szedtük csokorba, amelyek az elmúlt évtizedekben megoldatlan problémákként gyűltek fel. E problémákra fel kell hívni a figyelmet, és közösen meg kell keresni a megoldást – mondta lapunknak Őry, akit az lepett meg, hogy azok nyilatkoznak negatívan a dokumentumról, akik el sem olvasták azt.
– Megdöbbentő számomra, hogy valaki úgy nyilatkozik valamiről, hogy nem látta, nem ismeri azt. Úgy tűnik, természetessé vált, hogy nyugodtan lehet bármiről bármit mondani – fogalmazott. – Nem a tartalomról esik szó, hanem egy versenyfutást látunk. Ha bárki más nyújtotta volna be a memorandumot, most arról születnének a vélemények, hogy az MKP semmit nem vitt, nem tett, pedig itt volt rá a történelmi lehetőség. Egyesek állandóan megtalálják a botot, amellyel az itteni magyar közösséget vagy az MKP-t ütni lehet. Pedig az itteni magyar emberek sokkal többet érdemelnek, mint hogy ilyen művitáknak legyenek kitéve – tette hozzá Őry Péter.
Megkeresésünkre Gyimesi György, a Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) parlamenti képviselője úgy véli, az időzítéssel és az átadás formájával volt gond. – Egy ilyen rangú eseményen ezt egyáltalán nem lett volna szabad elővenni. Érzéketlen és rosszul időzített esetről beszélünk. Csodálkozom, hogy ezzel most jöttek elő, mivel nyolc évig volt kormányon az MKP, és soha nem vették elő ezeket a kérdéseket – mondta, hozzáfűzve, ugyanúgy meglepődött Sólymos Lászlónak, illetve Simon Zsoltnak, a Magyar Fórum elnökének az alkotmánymódosítást célzó kijelentésein, miután ők is miniszterek voltak, mégsem beszéltek soha ilyesmiről. (A két politikus az Alaptörvény preambulumában a „Mi, a szlovák nemzet” szövegezés módosítását kéri a „Mi, a Szlovák Köztársaság polgárai” megfogalmazásra.) – Ugyanilyen provokáció szerintem Marian Kotleba felvetése is; ő azt javasolta, június 4-én Trianon tiszteletére játsszák le a pozsonyi parlamentben a szlovák himnuszt. Ezt hármunknak, Michal Šipošsal, az OĽaNO frakcióvezetőjével és Grendel Gábor alelnökkel együtt sikerült meggátolnunk – mondta kérdésünkre Gyimesi György.
