Megszólalás a százéves Bauhaus egyedi nyelvén

Kettős évforduló szolgált apropójául a Magyar Nemzeti Galéria tegnap megnyílt Bauhaus 100. Absztrakt revü című kiállítás létrehozásának. A Bauhaus alapításának századik és Weininger Andor születésének 120. évfordulója előtt tiszteleg a budavári tárlat, amelyen az alkotó hagyatéka először tekinthető meg.

Szilléry Éva
2019. 03. 29. 6:55
A művész egy matematikai alapú, rendszerelvű festészet megvalósításával kísérletezett Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A weimari iskola a századelő új irányzata, a Bauhaus bölcsője volt, ahol több mint harminc magyar alkotó tanult. Közöttük volt Weininger Andor, Breuer Marcell és Moholy-Nagy László is. Weininger 1921-ben nyert felvételt a weimari Bauhausba.

Az idehaza naturalista tájképeivel ismertté vált művészre a legnagyobb hatást a holland Theo van Doesburg gyakorolta. Ekkoriban került végleg a tiszta színekkel és egyszerű geometrikus formákkal komponáló letisztult, esztétikai rend bűvöletébe. A húszas években egyébként még gyakorta hazajárt a művész, a tipikusan hazai éveire jellemző festészetét a jelen kiállítás első fala idézi meg.

A művész egy matematikai alapú, rendszerelvű festészet megvalósításával kísérletezett
Fotó: Teknős Miklós

Festő, de az ipari forma- és látványtervezés mestere volt Weininger, a húszas évek elején Hamburgban színpadképeket és jelmezeket tervezett, sőt színészként is fellépett, zenélt, mi több, zenekart alapított.

Gazdag színpadi élményvilágából építette, fejlesztette a Mechanikus színpad – absztrakt revü című koncepcióját, amely egy elemeiben előre-hátra, fel-le mozgatható színpadi képet foglal magába. Az ötletei alapján született formabontó színpadi előadások csak halála után valósultak meg.

A harmincas évek végétől a német politikai helyzet miatt előbb Hollandiában, majd Kanadában, 1958-tól pedig végérvényesen az Egyesült Államokban telepedett le.

Amerikában a Bauhaus-eszmék második világháború utáni utóvirágzásával találkozott, ez az inspiráció pedig újabb lendületet adott a művésznek a Bauhaus nyelvén történő megszólalásra.

Akkoriban egy matematikai alapú, rendszerelvű festészet megvalósításával kísérletezett a geometria nyelvén megnyilvánulva. Mélyen hitt a határok nélkül áradó, a világot szebbé formáló modern formateremtés kimeríthetetlen erejében, a sík formák és a perspektivikusan variált elemekkel folytatott kísérletein élete végéig fáradhatatlanul dolgozott. Weininger Andor hagyatéka a Bauhaus irányzat nemzetközi keresztmetszeteként is értelmezhető.

Nyolcvan mű és ugyanennyi kisebb vázlat került 2002-ben a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába a New Yorkban elhunyt Weininger Andor munkáiból. A művészi útját végigjáró kiállítás ezekből a képekből épült fel, amelyeket eddig nem láthatott egyben a hazai közönség.

A tárlatot bemutató tegnapi sajtóbejáráson Hubertus Gassner művészettörténész hangsúlyozta, hogy noha a világban mindenhol jól ismerik Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Weininger Andor és a Bauhaus más magyar tagjainak a nevét, kevesen vannak tudatában magyar származásuknak.

A professzor szólt arról is, hogy 1986-ban, Weininger halálának évé­ben Kasselben sikerült megvalósítani a művész Mechanikus színpad – absztrakt revü koncepcióját, és megépíteni az absztrakt formákkal benépesített színpadot.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.