„Nálunk van Liszt szíve-lelke”

— Amikor hazajönnek Cziffra György örökösei, mindig el kell kísérnem őket Liszt Ferenc lakására, mert ahányszor itt vannak, látni akarják – mondta Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora. Liszt Ferencet Budapest és Magyarország arcává kellene tenni, úgy, ahogyan Ausztria a magáénak tudja Mozartot. A Zeneakadémia azért küzd, hogy ez az ötlet megvalósuljon: Liszt tárgyi, szellemi hagyatékára építő, világraszóló Liszt Fesztivált, turisztikai szenzációkat terveznek, és az Andrássy úti kulturális főútvonalra szeretnék helyezni campusukat, cserébe értékes műemlék épületeket ajánlanak fel az államnak.

A Zeneakadémia az országimázs-építés fontos pillére Fotó: Teknős Miklós

– Liszt Ferenc neve az egész világon hívó­szó. A Zeneakadémiának azért van ekkora elismertsége, mert az egyetlen zeneművészeti egyetem, amelyet maga Liszt alapított. Élete utolsó éveit itt töltötte, az Andrássy útnál lakott, és ingyen oktatott a Vörösmarty utcai épületünkben, a Régi Zeneakadémián.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai a mester utódjai, azaz tanítványainak tanítványai, így azt is tudják tőle – a billentéskultúráról, a zongorázásról –, ami nincs benne a kottáiban. Ismerjük Liszt szokásait, kedvenc ételeit, gondolkodását, mi őrizzük a legtöbb tárgyi értékét, kottáit, zongo­ráit, íróasztalát, székét. Ezért keresik a külföldi partnerintézmények velünk a kapcsolatot, hogy közösen rendezhessenek velünk kiállítást vagy csatlakozzunk egy kutatási programhoz. Nálunk van Liszt szíve-lelke – mondta a zeneszerző és a Zeneakadémia kapcsolatáról Vigh Andrea rektor (képünkön).

Évente csaknem húszezren látogatják meg a Liszt Ferenc ­Emlékmúzeumot, pedig ez csak egy lakás, Liszt tárgyaival. E számok is jelzik, hogy Budapesten sokkal jobban ki kellene aknázni a Liszt Ferenc városa, hazája, emléke adta lehetőségeket. A lisztománia szót Heinrich Heine találta ki, ezzel azt a lázas rajongást írta körül, amellyel a közönsége fogadta a zeneszerzőt fellépésein. Akkoriban még szokatlan volt egy zenészért rajongani, állítólag Liszt hajtincseit vagy gombjait is féltett kincsként őrizték azok, akik hozzájutottak.

Ma is rengeteg Liszt-rajongó él világszerte, de még nem kötik eléggé Budapesthez a mester nevét. Igaz, a ferihegyi repülőtér 2011-es átnevezésével ezen sokat javítottunk, ám a város és Liszt neve korántsem forrt össze annyira, mint Varsó ­Chopin, Bécs Mozart vagy Szentpétervár Csajkovszkij nevével. Vigh Andrea szerint a kultúrpolitikának érdemes élnie ezzel az egyedülálló lehetőséggel, és e folyamatban a Zeneakadémia tevékeny és jelentős részt tud vállalni a birtokában lévő know-how-nak köszönhetően.

– Egy világraszóló Liszt-brand felépítése hasonló zarándokhellyé tehetné Budapestet a Liszt-rajongók körében, mint amilyen Bayreuth Wagner hívei számára.

A Wagner-napok mintájára meg kellene erősíteni a Budapesti Tavaszi Fesztivál Liszt-fókuszát, bevonva Liszt Ferenc budapesti életének helyszíneit: a templomokat, a Vigadót és a Pilvax kávéházat. De felső kategóriás világversennyé lehet fejleszteni az 1933 óta rendezett Liszt-zongoraversenyt is, amely a Zeneakadémia gondozásában világraszólóvá válhatna csakúgy, mint mára a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny vagy a Bartók-világverseny – sorolta az ötleteket Vigh Andrea.

A Zeneakadémia az országimázs-építés fontos pillére Fotó: Teknős Miklós

A Zeneakadémia felvette a kapcsolatot a nagy kulturális társintézményekkel, mint az Opera vagy a Művészetek Palotája, amelyek vezetői nyitottak az együttműködésre. Állami fenntartójuknak is jelezték, hogy művészeti, turisztikai, jól megtérülő elképzeléseik vannak, amelyek részeként a Zeneakadémia még több külföldi hallgatót tudna fogadni: közös épületben szeretnék egyesíteni a Zeneakadémiának mindazon oktatási, kutatási, kollégiumi és közösségi funkcióit, amelyek jelenleg kevésbé gazdaságosan, szétszórtan, drága műemlék épületekben működnek.

E belvárosi ingatlanok – a rektor szerint – nem igazán alkalmasak oktatói vagy kutatói tevékenységekre, ezért ezeket mind átadnák, ha cserében kapnának az államtól egy ­Andrássy úti vagy környéki épületet, ahol kialakítható volna a campusuk. Eddig a már több mint tíz éve üresen álló, lerobbant volt MÁV-székház jött szóba.

– Így még hatékonyabban tudnánk segíteni a Liszt-kultusz építését, kapcsolódni a kulturális turizmushoz, hiszen amint megvalósul a Liget projekt, a Magyar Zene Háza és rengeteg egyéb Andrássy út körüli fejlesztés, összefogva egy igazi, fővárosi Liszt-turizmust alakítanánk ki. Átadnánk belvárosi ingatlanjainkat, hogy egy olyan helyen működjünk, amely még inkább része ennek a kulturális koordináta-rendszernek. Ha úgy érzi a fenntartónk, hogy ez jó irány lehet, nagy kedvvel és odaadással végeznénk el ezt a feladatot, korszerű Liszt Ferenc-múzeumot és kutatóközpontot hoznánk létre Liszt lakása épületében is, a campushoz közel, megnyitnánk a múzeumot az Andrássy út felé, ahol Liszt kávézó várhatná a világhírű mester rajongóit. Készen állunk szellemi erőforrásainkat és tudásunkat e terv szolgálatába állítani – részletezte a rektor.

Nemrég felmerült, hogy összevonnák a művészeti egyetemeket egyetlen nagy, összművészeti intézménnyé, ami akár a Zeneakadémiát is érinthetné. A rektor szerint van ugyan példa arra, hogy jól működnek összevont intézmények, de Liszt Zeneakadémiája csakis önálló zeneművészeti egyetemként válhat a XXI. század nemzetközi zenei életének iránytűjévé. A Zeneakadémia egyedülálló adottságai és nemzetközi beágyazottsága okán olyan intézményekhez mérhető, mint például a londoni Royal Academy vagy a salzburgi Mozarteum, amelyek szintén önállóak.

– Egy nemzetállamnak az a jó, hogyha egy ilyen neves intézmény különállóan végzi országimázs-építő tevékenységét. Hozzánk Ázsiából is rengetegen jönnek tanulni, a Semmelweis Egyetem után nálunk a legnagyobb a külföldi hallgatók aránya. Olyan tudást nyújtunk diákjainknak, amely Európa-­szerte páratlan. Mutatja ezt besorolásunk is a napokban nyilvánosságra került, világszerte komolyan vett brit QS szakterületi rangsorokban, hiszen a magunk kategóriájában az első százban vagyunk a világon, egyetlen magyar egyetemként elérve ezt az előkelő helyezést. Zeneművészeti kart magában foglaló összművészeti egyetemből rengeteg van. Az intézmény likviditása a biztos kormányzati támogatásnak köszönhetően hat éve stabil, nincs hiány, és a gazdálkodásunk is átlátható.

Reméljük, hogy sikerül a speciális tradíciót egyedüliként őrző, prémium minőségű zeneművészeti egyetemünk tudását és nemzetközi vonzerejét bevetnünk, hogy közösen Liszt városává tegyük Budapestet – ­mondta Vigh Andrea.