Képek a spanyol polgárháborúból

Egy spanyol történész megtalálta Kati Horna magyar származású mexikói fotográfus több mint ötszáz, a spanyol polgárháborút megörökítő, elveszettnek hitt fotójának negatívját.

Fiúk a hátországban, 1937-ben Forrás: CNT/FAI/IISG

Egy spanyol történész megtalálta Kati Horna magyar származású mexikói fotográfus több mint ötszáz, a spanyol polgárháborút megörökítő, elveszettnek hitt fotójának negatívját – közölte csütörtökön az El País című spanyol napilap. Az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1947 óta volt bent a Nemzeti Munkásszövetség (CNT) anarchista szakszervezet archívumát tartalmazó 48 fadoboz, amelyben Almudena Rubio művészettörténész, az IISH kutatója megtalálta Kati Horna fotóit.

A CNT 1939 áprilisában csempészte ki Barcelonából az archívumot, amely egy több kitérővel megszakított hosszú út után érkezett meg az IISH-ba. A fadobozok több mint három évtizeden keresztül, Francisco Franco 1975-ben bekövetkezett haláláig zárva maradtak. A dobozok tartalmáról akkor leltárt készítettek, leszámítva az Ibériai Anarchista Föderáció külső propagandaszolgálatának fotóarchívumát. Ez az anyag katalogizálásra várt 2016-ig, amikor Almudena Rubio elkezdte rendezni a másolatokat, majd a negatívokat.

Az 1912-ben Szilasbalháson, a későbbi Mezőszilason Deutsch Katalin néven született fotográfus Pécsi József pesti műtermében tanult fényképezni, akárcsak a Robert Capa néven világhírűvé vált haditudósító, Friedman Endre. A lány Berlinbe ment tanulni 1930-ban, de pár év múlva Párizsban újra egymásra találtak. 1937-ben ­Deutsch Katalint felkérte a CNT, hogy fotózza végig a spanyol polgárháborút, így akárcsak Capa, Gerda Taro, David „Chim” Seymour és a szintén magyar származású Imre Chiki Weisz, a következő tizennyolc hónapban ő is végigjárta az aragóniai frontvonalat: Valenciában, Barcelonában, Madridban és számtalan kis faluban megrázó szociofotókat készített a hátországról. Almudena Rubio művészettörténész szerint az újonnan felfedezett képeken is leginkább falusi emberek és gyerekek láthatók.

Fiúk a hátországban, 1937-ben
Fotó: CNT/FAI/IISG

„Az amszterdami negatívok nem egy új Hornát mutatnak be nekünk, bár felfedezhetünk eddig ismeretlen sorozatokat is, mint például a Berneri és Barbieri nevű anarchisták temetése” – hangsúlyozta.

Deutsch Katalin akkoriban ismerkedett meg későbbi férjével, a festő- és szobrászművész José Hornával is, akivel Párizsba menekültek, miután segített a férfinak megszökni egy fogolytáborból. 1939 őszén New Yorkba, onnan pedig Mexikóba hajóztak. Mexikóvárosban telepedtek le, Kati Horna ismert szürrealista fotóművész lett, és az Universidad Iberoamericana tanára volt. 2000-ben hunyt el Mexikóvárosban.

Az El País szerint a most előkerült rendkívüli lelet teljessé teszi annak a 250 negatívnak a történetét, amelyet Kati Horna adott el kétmillió pesetáért 1983-ban a spanyol államnak, és amelyet jelenleg a salamancai emlékezettörténeti dokumentációs központban őriznek. Kati Horna mintegy hétezer negatívját a mexikói Nemzeti Szépművészeti Intézet őrzi, további húszezret pedig a lánya által vezetett Kati Horna Alapítvány.

Kalandos története van Robert Capa, Gerda Taro és David „Chim” Seymour spanyol polgárháborús fotóinak is – ez a mexikói bőrönd néven ismert gyűjtemény, összesen 4500 negatív, melynek 1940-ben nyoma veszett, és csak 1994-ben, Mexikóban került elő. Ez különösen a Robert Capa tragikus sorsú menyasszonya, Gerda Taro életműve szempontjából volt jelentős felfedezés, mivel a fiatal nő 1937-ben meghalt, amikor a brunetei ütközetet fényképezte. Ő volt az első fotóriporternő, aki haditudósítás közben vesztette életét.