A rendezőnő szerint ez a lány azonban kicsit sem sajnálatra méltó. A melankóliája mögött ugyanis végletes énközpontúság van. Értékek, világkép és hit nélkül. Azt is mondhatnánk, hogy a posztmodern kor magányos embere, bár halkan tegyük hozzá, hogy a posztmodern korának már vége. Ahogy a posztfeminizmus is az énközpontúság helyett inkább arról szól, hogy meg kell tanulni tisztességgel beszélni a pároknak egymással, ahogy azt is tudjuk már újra, hogy a párkapcsolati boldogság énközpontúság helyett kompromisszumok sora. Ez viszont nem éppen erőssége a szabadságra és önállóságra vágyó lánynak, aki mindenben a hibát keresi. Ez a vígjáték ezt a monomániás hibakeresést gúnyolja ki, de nagyon.
Kicsit sem vagyok boldog
Susanne Heinrich rendezőnő kőkemény kritikát gyakorol filmjében a melankolikus lányok felett, sőt a bajok forrását is bemutatja.
2019. 08. 15. 16:03
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!