Szinyei Merse Pál nyolcvan alkotásából nyílik tárlat Nyíregyházán

A plen air festészet egyik európai és hazai úttörő festőjének, Szinyei Merse Pálnak (1845-1920) életművéből nyílik egy nyolcvan vázlatot, grafikát és festményt bemutató kiállítás pénteken Nyíregyházán.

A Kaposvár után a szabolcsi megyeszékhelyre érkezett, a Szinyei impressziói című tárlat november 24-ig látható a Jósa András Múzeumban. A kiállítás a Nemzeti Galéria, valamint hazai köz- és magángyűjtemények anyagaiból állt össze – közölte Rémiás Tibor, a múzeum igazgatója az eseményt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy például a Forgószél, a Vadregényes táj és a Szinyei Merse László portréja című festmények alkotójának műveiből ilyen jellegű válogatás még nem volt látható eddig Magyarországon. A szigorú biztonsági intézkedések mellett berendezett anyagot múzeumi regisztrációval és időpontfoglalással tekintheti meg a közönség, óránként ötven látogatót tud majd fogadni az intézmény.

Szinyei Merse Pál középnemesi családból származott, középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, utóbbiban kezdett festeni tanulni. 1864-ben iratkozott be a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített, sokat foglalkozott a Faust-témával. 1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez.

A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész elmondta: a festő életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segítségével nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. Látható lesz például a közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből „fejlesztette ki” a nagyképet.

A meg nem valósult nagy festmények esetében szomorú, hogy a kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, hiszen ez lényegében a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt a festőnek – mondta a művészettörténész. Hozzátette, Szinyei nem festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem önmagában, ami akkoriban nagy szakmai bátorságra vallott, sőt, Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával festő művészek.

A nyíregyházi tárlat első termében sok kisebb képet és vázlatot, a második, harmadik és negyedik pedig teremben már a nagyobb méretű, „második korszakbeli” tájképeket és festményeket tekinthet meg a közönség – tette hozzá a művészettörténész.

A sajtótájékoztatón Ulrich Attila alpolgármester elmondta, tavaly Munkácsy Mihály, idén pedig Szinyei Merse Pál festményeit tekintheti meg a nyíregyházi közönség. A Munkácsy-tárlatnak is köszönhetően tavaly a múzeum mintegy 60 ezer látogatót fogadott, amire nem volt példa a közgyűjtemény százötven éves történetében – tette hozzá.