Thália debreceni papjai és papnői, röviddel azután, hogy a Csokonai színház művésze, Ráckevei Anna Lear-alakításáért átvette a legjobb szereplő díját a vidéki színházak budapesti seregszemléjén, Kassára indultak, ugyanis a Transz/Missziók nevű fesztivál felvidéki helyszínén, a magyar napon a Leart is bemutatták.
A fesztivált tavalyelőtt alapította öt – litván, magyar, szlovák, cseh, ukrán – határ menti város színháza. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház bőséges kínálatot biztosított a magyar napon, hiszen a már említett darabokon kívül bemutatták a debreceni Hajdú Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című, Karlovy Vary-i fődíjas filmjét, Somogyi-Tóth Dániel pedig a Szent Erzsébet-székesegyházban adott orgonahangversenyt. Szépséghiba, hogy – bár nyilván a hatnapos fesztivál feszes műsorrendje miatt – a filmvetítés és a hangverseny egy-egy színházi produkcióval egy időben zajlott.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Thália Színház Márai színpadán Kovács Viktor és Kovács Dominik Mintapinty című monodrámája volt látható Szabó K. István rendezésében. Oláh Zsuzsa mutatta be egy asszony életútját a negyvenes évektől napjainkig. A fesztivál nemzetközi jellegének megfelelően szalagon szlovákul is futott a szöveg, bár a nézőtéren szinte kizárólag magyarok ültek.
Napközben a Lear próbájára is beleshettünk – a világítással, a díszletekkel és a színészek mozgásával kapcsolatban magyar, szlovák és angol szavak röpködtek a levegőben.
Az esti előadáson mindenki nagyot alakított – érezhető volt az eddigi sikerek öröme is. A próbán látott megvakítási jelenetben most a tettesek a kezükben tartott és elpukkantott léggömbbel jelezték a szemkiszúrást, majd egy fergeteges táncjelenet közben a színpadon lévő többi léggömböt is kidurrantották. (Talán épp a környezettudatosság jegyében a próbán dicséretes módon nem volt lufidurrogtatás.) Az előadás végén hatalmas taps és virágok köszöntötte a színészeket, és többen sajnálkoztunk, hogy az érdeklődők választani kényszerültek a kiváló orgonahangverseny és e nagyszerű előadás között.
