A konferencia első napja tehát a Kárpát-medence magyar irodalmi folyóiratainak szerepére fókuszált. Az előadások azt vizsgálták, hogyan válhatnak az irodalmi lapok identitásőrző műhellyé, közösségformáló fórummá és kulturális hídfőállássá a 21. században.
A résztvevők között szerepelt többek között a Pannonhalmi Szemle, az Opus, a Bécsi Napló, a Magyar Napló, a Székelyföld, a Muravidék, a Partium, A Vörös Postakocsi és az Együtt folyóirat képviselője is.
A rendezvény nem csupán az irodalom esztétikai kérdéseivel foglalkozott, hanem azzal a kulturális felelősséggel is, amelyet a magyar nyelvű sajtó és irodalom hordoz a nemzeti közösségek életében. A határon túli magyar lapok esetében ez sokszor egyet jelent az anyanyelv, a kulturális emlékezet és a közösségi önazonosság védelmével is
Nagyon fontosnak tartom, hogy valamennyi meghívott előadó, a szerkesztők és a tudomány képviselői is a maguk szaktudományának és az ottani nép ismeretének a legmélyebb birtokában vannak és szinte eddigi életüket tették rá arra, hogy folyóiratokat tartsanak életben, hogy a közösségi és nemzeti identitásért különböző programokat szervezzenek
– foglalta össze Jánosi Zoltán.
Bemutatkozott a Pannonhalmi Szemle is mint identitáshordozó, civilizációt formáló testület. Ásványi Ilona a bencés kultúra és a magyar nemzettudat kapcsolatáról beszélt. Felidézte, hogy a Pannonhalmi Szemle elődje már 1926 és 1944 között is fontos szellemi műhely volt, a rendszerváltozás után pedig 1993-ban indult újra. Somorjai Ádám atya előadásán keresztül a bencéseknek ezer éve tartó kultúraformáló, nevelő, identitáshordozó és egyházi szolgáltatást adó szerepét ismerhettük meg.
A második nap előadásai közvetlenebbül elemezték a nemzeti identitás történelmi és jelenkori kérdéseit. A témák között szerepelt többek között a kárpátaljai magyar irodalom megmaradási stratégiája, a felvidéki magyarság identitásőrzése Trianon után, valamint a székely és csángó magyarság nyelvi és kulturális helyzete.
Számos előadásban fölmerült az anyanyelv kérdése is. A csángóknál, a székelyeknél a nyelvjárások mai helyzete is, amely egy nagyon erős színfoltját adta az előadásoknak. Az előadók névsora önmagában is rangot adott az eseménynek: Somorjai Ádám OSB, Vári Fábián László, Tóth László, Sántha Attila, Iancu Laura, Pusztay János nyelvészprofesszor és Jánosi Zoltán mind olyan alkotók és kutatók, akik évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar szellemi életnek. Előadásaik nemcsak tudományos elemzések voltak, hanem személyes és közösségi tapasztalatokból táplálkozó vallomások a magyar kultúra állapotáról és jövőjéről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!