Kertész Imre-fotókiállítást rendeznek Szabadkán

Fotókiállítással emlékeznek meg Kertész Imre Nobel-díjas magyar író születésének 90. évfordulójáról Szabadkán – közölte a Kertész Imre Intézet az MTI-vel.

A közlemény szerint a kiállítás az író tanulóéveit (1934-1955), valamint Kertész Imre első feleségének, Vas Albinának (1920-1995) megrendítő sorsát mutatja be. A fotótárlat október 17-től november 11-ig lesz látható a Szabadkai Kortárs Galériában.

A kiállítás anyagának döntő többségét most először láthatja a nagyközönség. A tárlatot a Kertész Imre Intézet igazgatója, Hafner Zoltán nyitja meg, majd a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban Lukács Sándor színművész tolmácsolásában a Kaddis a meg nem született gyermekért című regény adaptációja elevenedik meg.

Kertész Imre és Vas Albina 1953. szeptember 14-én ismerkedtek meg egy kávéház teraszán. Kertész Imre akkor huszonnégy éves, katonai szolgálatát töltő fiatalember volt, a 33 éves Vas Albina pedig két hete szabadult a kistarcsai internálótáborból – idézi fel a közlemény.

Vas Albina szabadkai zsidó családban született 1920. június 10-én. Édesapja vezető beosztású banktisztviselő volt, akit a Délvidék visszacsatolása (1941) után elbocsátottak állásából és 1943-ban, ötvenkilenc évesen meghalt. Édesanyját Auschwitzban gyilkolták meg, húga szintén 1945-ban halt meg, ismeretlen körülmények között. Utóbb a család teljes vagyonát elkobozták.

Albinának még a szabadkai gyűjtőtáborban sikerült egy német tisztet megvesztegetnie, aki kimentette és magával vitte Budapestre. A fővárosban a Gestapo többször is kihallgatta, majd nyolcheti fogva tartása során meg is kínozta. Albinának tisztázatlan körülmények között sikerült megszöknie, és az utcán megismerkedett egy arra járó idegennel, Strobl Ferenccel, aki magához vette, bújtatta és hamis papírokat szerzett neki.

A háborút követően összeházasodtak: Strobl Ferenc a MÁV egyik főtisztviselőjeként dolgozott egészen 1949-ig, amikor váratlanul letartóztatták. A vád szerint főnöke megbízásából valutaüzérkedésben vett részt. A koncepciós eljárás teljes sajtónyilvánosságot kapott, az akkor harminc esztendős Strobl Ferencet pedig a börtönbüntetés mellett teljes vagyonelkobzás is sújtotta.

Albina a nagypolgárinak számító belvárosi lakásból egy apró garzonba költözött és pincérnőként kezdett el dolgozni, majd teherautósofőrként folytatta munkáját egészen 1951-ig.

Férjétől elvált, munkahelyeket váltva ismét felszolgáló lett. 1952 őszén egy utólag nehezen rekonstruálható ügy miatt újabb kirakatper áldozata lett, immár gyanúsítottként, többévi börtönítéletre számítva.

Albina vádemelés és ítélethozatal nélkül töltött egy évet vizsgálati fogságban és Kistarcsán. Elkobzott, mindössze 28 négyzetméteres lakását 1954 tavaszán sikerült visszakapnia. Kertész Imrével ekkortól kezdve 1991-ig, az író édesanyjának haláláig a Török utcában lakott, szegényes körülmények között.

Kertész Imre ezalatt lemondva a biztos egzisztenciáról, egyre szisztematikusabban kezdett el dolgozni: első regénye (amely csak a befejezése után kapta a Sorstalanság címet) tizenhárom évnyi, kudarcokkal teli munka eredménye. A regény nem készülhetett volna el Albina áldozatvállalása nélkül. Ismerősei vidám, szabadszájú nőként emlékeznek rá, aki sosem volt hajlandó félni a kádári világ idején.

Kertész Imre kétszer is tervezte, de végül mégsem tudta megírni Albina történetét. „Nem az élete volt nagyszerű: ő maga volt nagy lélek. Az én munkám az ő emlékműve is” – emlékezett meg róla.

A kiállítást a Kertész Imre Intézet támogatja – olvasható a közleményben.