Férjétől elvált, munkahelyeket váltva ismét felszolgáló lett. 1952 őszén egy utólag nehezen rekonstruálható ügy miatt újabb kirakatper áldozata lett, immár gyanúsítottként, többévi börtönítéletre számítva.
Albina vádemelés és ítélethozatal nélkül töltött egy évet vizsgálati fogságban és Kistarcsán. Elkobzott, mindössze 28 négyzetméteres lakását 1954 tavaszán sikerült visszakapnia. Kertész Imrével ekkortól kezdve 1991-ig, az író édesanyjának haláláig a Török utcában lakott, szegényes körülmények között.
Kertész Imre ezalatt lemondva a biztos egzisztenciáról, egyre szisztematikusabban kezdett el dolgozni: első regénye (amely csak a befejezése után kapta a Sorstalanság címet) tizenhárom évnyi, kudarcokkal teli munka eredménye. A regény nem készülhetett volna el Albina áldozatvállalása nélkül. Ismerősei vidám, szabadszájú nőként emlékeznek rá, aki sosem volt hajlandó félni a kádári világ idején.
Kertész Imre kétszer is tervezte, de végül mégsem tudta megírni Albina történetét. „Nem az élete volt nagyszerű: ő maga volt nagy lélek. Az én munkám az ő emlékműve is” – emlékezett meg róla.
A kiállítást a Kertész Imre Intézet támogatja – olvasható a közleményben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!