Demeter Szilárd: A magyar irodalom infrastruktúrájának megújítására kaptam megbízást

Egyebek mellett a magyar irodalom és könyvkultúra infrastruktúrájának megújítását, valamint az anyanyelvi kultúrával foglalkozó intézményeknek közös otthont adó Magyar Nyelv Háza felépítését tűzte ki célul a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) vezető Demeter Szilárd, akit januártól újabb két évre a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá neveztek ki.

Budapest, 2020. január 28. Demeter Szilárd, a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) fõigazgatója, miniszteri biztos 2020.január 21-én dolgozószobájában, ahol interjút adott az MTVA újságírójának. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az OSZK most kiírt főigazgatói pályázatáról szólva elmondta: „azért kértem, hogy most írjuk ki újra, mert ha jól alakulnak a dolgaink, akkor az OSZK most kap még öt évet a budai Várban, ezalatt elő tud készülni a költözésre és el tudja végezni a szükséges állományvédelmi munkákat, hogy a költözéskor ne sérüljenek az unikális magyar kultúrkincsek. Erre az öt évre egy erős döntési kompetenciával bíró vezető kell az OSZK élére” – fogalmazott.

Mint hozzátette, a PIM által kezelt épületekben is szükség van nagy forrásigényű felújításokra, a nagyobb beruházások azonban várhatóan 2022 előtt nem kezdődhetnek el, ezért a következő időszakban saját büdzséből végzik el a kisebb munkálatokat.

Demeter Szilárd emlékeztetett arra, hogy feladatköre túlnyúlik az OSZK feladatkörén. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével felvetették például, hogy a szervezet alakítson ki egységes szakmai álláspontot a régóta várt könyvtörvény ügyében, ennek eredményét pedig a miniszteri biztos tolmácsolhatná a törvényhozók felé. Megoldandó feladatként jelölte meg azt is, hogy a közgyűjteményi digitalizáció során előállt, hatalmas mennyiségű és roppant értékes adatvagyont a nagyközönség számára is strukturáltan közzétegyék, bemutatva a magyarság kulturális örökségét.

Mint felidézte, 2019 végén több előkészítő anyag is kiszivárgott, összevágva: „ha a miniszter behív valakit tanácsot kérni, az többféle elvi forgatókönyvet készít, ezekben szerepelt a vitákat kiváltó Nemzeti Kultúrközpont terve”. Hozzátette: a tervezett központ mára új nevet kapott és pontosabban definiálták, miről szólna. „Anyanyelvi Kulturális Központ és Művészeti Tehetséggondozó lenne a neve, mert az volt a kulturális döntéshozók kérése, hogy egyértelműsítsük már magában a névben: nem egy alternatív államtitkárság vagy egy mindent befalni készülő kisgömböc készül, hanem egy konkrét feladatokkal, hatáskörökkel körbehatárolt intézmény” – közölte.

Demeter Szilárd elmondása szerint sok állami infrastruktúra működik párhuzamos rendszerekként, amelyekben mindenki védi a saját „várát”, miniszteri biztosként azonban arra kapott megbízást, hogy a kortárs irodalom és könyvkultúra egységes infrastruktúráját alakítsa ki. „Tehát nem azt kell eldöntenem, hogy mely műveket lehet megjelentetni és melyeket nem, hanem az infrastruktúrát rakom össze azzal a szándékkal, hogy több olvasó maradjon a magyar irodalom mellett és megerősítsük az olvasáskultúrát” – jegyezte meg.

A PIM-ről szólva elmondta: beigazolódott, hogy az intézményben a legjobbak közé tartozó muzeológusok dolgoznak, akik elképesztően kreatív csapatot alkotnak. Velük sikerült kialakítani egy értelmes párbeszéden nyugvó munkát, főigazgatóként így tud többletfeladatokkal is foglalkozni. „Mivel ilyen-olyan okokból híres, vagy inkább hírhedt figurája lettem a magyar kulturális szcénának, a rám irányuló, túlzott médiafigyelem a PIM számára is felhajtóerővel bír: az intézmény is rengeteget szerepel a sajtóban, egyre több látogató jön be, ezt vétek lenne nem kihasználni” – mondta el Demeter Szilárd.