Demeter Szilárd: A magyar irodalom infrastruktúrájának megújítására kaptam megbízást

Egyebek mellett a magyar irodalom és könyvkultúra infrastruktúrájának megújítását, valamint az anyanyelvi kultúrával foglalkozó intézményeknek közös otthont adó Magyar Nyelv Háza felépítését tűzte ki célul a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) vezető Demeter Szilárd, akit januártól újabb két évre a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá neveztek ki.

Budapest, 2020. január 28. Demeter Szilárd, a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) fõigazgatója, miniszteri biztos 2020.január 21-én dolgozószobájában, ahol interjút adott az MTVA újságírójának. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A PIM főigazgatója első miniszteri biztosi kinevezését 2019 augusztusában kapta meg az emberi erőforrások miniszterétől, tevékenységét most még két évig folytathatja. Az utóbbi fél évben végzett munkájáról szólva Demeter Szilárd az MTI-nek elmondta: mostanra alaposan felmérte az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) struktúráját és helyzetét. Ehhez két szakértőt is felkért, akik könyvtárszakmailag és informatikai szempontból végeztek „mélyfúrást”. „Sikerült beazonosítani a problématérképet azokkal a strukturális, menedzsmentbeli, könyvtárszakmai problémapontokkal, amelyeken változtatni kell. Az OSZK-ról szóló jelentés elkészült, de bizalmas anyagról van szó” – fogalmazott.

Hozzátette: januárban azt a döntést készítette elő, hogy az OSZK-nak ne kelljen ideiglenes helyre költöznie végleges otthonának felépültéig, hanem csak egyszer, egy új, a 21. századi igényeknek megfelelő, zöldmezős beruházás keretében épülő ingatlanban leljen új otthonra. Az épület az illetékesekkel való egyeztetést követően javaslatuk szerint a leendő Déli Városkapu diákváros környékén kapna helyet. Mindez találkozik Ferencváros új polgármesterének az elképzeléseivel, ő is azt szeretné, hogy az OSZK a 9. kerületben kapjon új otthont, kormánydöntés azonban még nem született – jegyezte meg.

Demeter Szilárd hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nagy nóvuma a Magyar Nyelv Háza: az ingatlankomplexumban ugyanis az OSZK mellett helyet kaphatna a PIM (erről még folyik a szakmai vita a PIM-en belül), az Országos Színháztörténeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és minden olyan szakmai szervezet, amely az anyanyelvi kultúrához kötődik. A miniszteri biztos szerint így egységben lehetne megmutatni, micsoda világteremtő erővel bír a magyar nyelv, másrészt a több intézménybe szétszórt irodalmi hagyatékok is egy helyen válnának hozzáférhetővé.

A Magyar Nyelv Házában ráadásul a mostani épületekből korszerű, 21. századi terekbe kerülhetnének a beköltöző intézmények kiállításai is.

„Ha a kormány erre rábólint, akkor a következő feladatom az lesz, hogy próbáljam összeszervezni azt a grémiumot, amelyik az alapkoncepciót kialakítja, és ennek mentén ki lehessen írni egy nemzetközi tervpályázatot” – jegyezte meg.

Az OSZK most kiírt főigazgatói pályázatáról szólva elmondta: „azért kértem, hogy most írjuk ki újra, mert ha jól alakulnak a dolgaink, akkor az OSZK most kap még öt évet a budai Várban, ezalatt elő tud készülni a költözésre és el tudja végezni a szükséges állományvédelmi munkákat, hogy a költözéskor ne sérüljenek az unikális magyar kultúrkincsek. Erre az öt évre egy erős döntési kompetenciával bíró vezető kell az OSZK élére” – fogalmazott.

Mint hozzátette, a PIM által kezelt épületekben is szükség van nagy forrásigényű felújításokra, a nagyobb beruházások azonban várhatóan 2022 előtt nem kezdődhetnek el, ezért a következő időszakban saját büdzséből végzik el a kisebb munkálatokat.

Demeter Szilárd emlékeztetett arra, hogy feladatköre túlnyúlik az OSZK feladatkörén. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével felvetették például, hogy a szervezet alakítson ki egységes szakmai álláspontot a régóta várt könyvtörvény ügyében, ennek eredményét pedig a miniszteri biztos tolmácsolhatná a törvényhozók felé. Megoldandó feladatként jelölte meg azt is, hogy a közgyűjteményi digitalizáció során előállt, hatalmas mennyiségű és roppant értékes adatvagyont a nagyközönség számára is strukturáltan közzétegyék, bemutatva a magyarság kulturális örökségét.

Mint felidézte, 2019 végén több előkészítő anyag is kiszivárgott, összevágva: „ha a miniszter behív valakit tanácsot kérni, az többféle elvi forgatókönyvet készít, ezekben szerepelt a vitákat kiváltó Nemzeti Kultúrközpont terve”. Hozzátette: a tervezett központ mára új nevet kapott és pontosabban definiálták, miről szólna. „Anyanyelvi Kulturális Központ és Művészeti Tehetséggondozó lenne a neve, mert az volt a kulturális döntéshozók kérése, hogy egyértelműsítsük már magában a névben: nem egy alternatív államtitkárság vagy egy mindent befalni készülő kisgömböc készül, hanem egy konkrét feladatokkal, hatáskörökkel körbehatárolt intézmény” – közölte.

Demeter Szilárd elmondása szerint sok állami infrastruktúra működik párhuzamos rendszerekként, amelyekben mindenki védi a saját „várát”, miniszteri biztosként azonban arra kapott megbízást, hogy a kortárs irodalom és könyvkultúra egységes infrastruktúráját alakítsa ki. „Tehát nem azt kell eldöntenem, hogy mely műveket lehet megjelentetni és melyeket nem, hanem az infrastruktúrát rakom össze azzal a szándékkal, hogy több olvasó maradjon a magyar irodalom mellett és megerősítsük az olvasáskultúrát” – jegyezte meg.

A PIM-ről szólva elmondta: beigazolódott, hogy az intézményben a legjobbak közé tartozó muzeológusok dolgoznak, akik elképesztően kreatív csapatot alkotnak. Velük sikerült kialakítani egy értelmes párbeszéden nyugvó munkát, főigazgatóként így tud többletfeladatokkal is foglalkozni. „Mivel ilyen-olyan okokból híres, vagy inkább hírhedt figurája lettem a magyar kulturális szcénának, a rám irányuló, túlzott médiafigyelem a PIM számára is felhajtóerővel bír: az intézmény is rengeteget szerepel a sajtóban, egyre több látogató jön be, ezt vétek lenne nem kihasználni” – mondta el Demeter Szilárd.