Még a vallásos, netán hívő emberek többsége is úgy van Szent Margit életpályájával, mint Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényében Jancsi fráter:
Quentin Tarantino átverte az egész világot?
A rendező mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét.
Még a vallásos, netán hívő emberek többsége is úgy van Szent Margit életpályájával, mint Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényében Jancsi fráter:
„Istennek se lehetett kedves látvány, hogy egy ártatlan teremtés rongyokban jár, ájulásig imádkozik, és véresre vereti magát a böjti éjszakákon! Balgatag rajongás! A kereszténység fájának is vannak bütykei, vadhajtásai! Ki kellett volna őt venni onnan tizenkét éves kora után! Hiszen élhetett volna a királyi palotában is imádságos, szép életet. [...] Hiszen meghajolt volna ő koronás fővel is Krisztus lábához.”
Hogy Szent Margit hogyan élt, mit tett magával, s ez milyen hatással volt kortársaira, azt Ráskay Lea jóvoltából 1510 óta minden olvasó ember önállóan elolvashatja, a történelmi közeg is jól ismert. Mi most inkább induljunk el a megértéshez vezető úton, amennyire ez terjedelmileg lehetséges.
IV. Béla király – aki nem sokkal lánya után, 1270. május 3-án szintén elhunyt – és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő leánya apokaliptikus kor gyermeke volt. Ha a tatárjárás Magyar Királyságra gyakorolt hatását korunk jólétben felcseperedett sarjának akarnám érzékeltetni, az atomcsapás volna a legérthetőbb – és nem túlzó – hasonlat.
A viszonylag fiatal, különböző kultúrák metszéspontjának hálátlan szerepét vállaló, a nemzetté válás gyerekkorában lévő államalakulat a megvalósult végítélet állapotába dermedt. Ez az emberi egzisztencia elképzelhető állapotainak legszéle. Az entrópia kapuja. Az Isten nélküli világ küszöbe – sokaknak maga az Isten nélküli világ.
Milyen gondolkodásmód, milyen minőségű cselekedetek megtétele szükséges ahhoz, ha szabad akaratunkból úgy döntünk, hogy egy ilyen világot akarunk megváltoztatni? Ha az apokalipszis világában akarunk jót tenni, mértéket adni, példát mutatni?
Milyen mértékű kell legyen az önmegtartóztatás, hogy megüsse az ingerküszöböt egy olyan közegben, amiben az emberi létezés teljesen kilépett a normális keretek közül, amiben az erőszak, éhezés, betegség, félelem és kiszolgáltatottság a természetes?
Ízlelgessük kicsit a második honalapítás fogalmát. Egy bibliai csapás, isteni büntetés (próbáljunk középkori tudattal fantáziálni) után nem lehet ám csak úgy racionális alapon, vidáman fütyörészve nekiállni várat építeni. IV. Béla lehetett korábbi hibáiból tanulva jó vezető és remek szervező, de a megsemmisülés széléről visszahozni egy népet csak felületes szemlélettel nézve szervezési kérdés.
Egy ilyen helyzetben szükség van a pusztítás irracionalitásával fölérő mentális többletre, valami hasonlóan irracionális, az emberi létezés határait a másik oldalról felmutató impulzusra. Ilyenkor a népnek nem elég egy okos, erős példakép. Hős, szent, emberfölötti figura kell.
Hatás-ellenhatás: az „emberalattisággal” nem az emberi, csak az emberfölötti állítható érvényesen szembe. Szent Margit pedig egész életével az emberfölöttiség krisztusi példáját adta népének.
Zárszóként idézzünk a neki Gárdonyi mellett könyvet szentelő másik nagy írónk, Kodolányi János Boldog Margit című regényéből:
„Imádságait atyja, öccse lelkiüdvének, a magyeri föld kreszténi békéjének és saját könnyű halálának elnyeréséért ajánlotta fel. Napról napra hevesebben szomjazta a halált. Már nem rettent meg tőle, úgy gondolt rá, mint régi, félreismert barátra, mint vigasztalóra, Isten simogató eszközére, meredek lépcsőfokra, ahonnét a végső magasságba emelkedünk, s nem mint dohos csontvázra, kiégett szemüregű rémre, rettenetes ölelésű gyilkosra, minden szép és jó, minden élet eltiprójára.”
Az évforduló alkalmából ma délután 15 óra 15 perckor vetítik a Duna Televízión az Isten rabjai című filmet. Az 1942-ben készült fekete-fehér hangosfilmet Pacséry Ágoston rendezte, Margit hercegnőt Bulla Elma, IV. Béla királyt Lehotay Árpád, János frátert Szilassy László alakította.
A rendező mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét.
A Kékvándor című kiállítás a kiváló fotográfusnak állít emléket.
Százhuszonhat éve halt meg Gustave Moreau a szimbolista festőművész.
Mutatjuk, a Nemzeti gyerekszínészei milyennek találják Bodrogi Gyulával a közös játékot!
Egymást taposták Budapesten az ingyen ezresekért
Drámai fordulat: megkezdte az orosz hadsereg a teljes kivonulást
Óriási fordulat a Házasság első látásra című műsorban, ezt ki gondolta volna?
Toplista: egy ötfős csoport mindent visz a magyar tőzsdén, fasorban sincsenek az állampapírok
Kiadták a veszélyjelzést: ez több vármegyét is érinteni fog!
Meteorológusok: nem biztos, hogy természetes okból zúdult özönvíz Dubajra
Brutálisan összeverték Miley Cyrust
Sokkoló videó: le kellett emelni a kerékpárról a teljesen kihűlt, remegő versenyzőt az ítéletidőben
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Budai Gyula feljelentést tett, Szabó Tímea szerint szép lett a Lánchíd + videó
Újraindul Magyarországon az Uber
A rendező mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét.
A Kékvándor című kiállítás a kiváló fotográfusnak állít emléket.
Százhuszonhat éve halt meg Gustave Moreau a szimbolista festőművész.
Mutatjuk, a Nemzeti gyerekszínészei milyennek találják Bodrogi Gyulával a közös játékot!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.