Merész színvallás az azonos generációhoz tartozó, de különböző alkotói utat járó magyar festőművészek bécsi találkozása – kiállításuk Monarchie/Anarchie címmel látható az újonnan alakult Art Project Paulus Galériában. A képtár egyik tulajdonosa, Kabar Vivien festőművész hetedik éve él Bécsben, amolyan kalandor, aki teret ad a véletlenszerűségnek, fontos neki, hogy újabb és újabb találkozások is formálják alkotói világát. Egy hirtelen jött meghívás szólította egykor Bécsbe, kezdetben restaurált, majd bekapcsolódott a helyi művészközegbe. Most pedig összefogott Natalie Frankkal, hogy Bécs harmadik kerületében saját projektgalériát nyisson, és a fiatal alkotókat felkarolva havonta új tárlaton mutassa be a kortárs képzőművészetet. Kiállítási lehetőséget teremtenek magyar alkotóknak is, akiket – Kabar Vivien állítása szerint – néhány éve még alig észlelt az ottani műkereskedő-világ, mostanában azonban egyre több színtéren mutatkozhatnak be.
A festőművész a kortársai közül meghatározónak tartja Verebics Katalin és Verebics Ágnes művészetét, bár mindhárman más megközelítésben tárják elénk a jelenünket.
A budapesti testvérpár, Verebics Ágnes és Katalin örök mozgásban, állandó kísérletezésben élő művészek. Verebics Ágnes képeire különösen jellemző az állandó reflexió a társadalmi dinamizmusokra, a hírek iránti rendkívüli érzékenység. Az alkotó gyakran hibridekkel azonosulva vagy éppen animális jegyeinket kiemelve ragadja meg tudatalattinkat. A legnyomatékosabban az önarcképen megjelenő, kiforgatott horrorisztikus szemfehérje marad meg, de az alumíniumalapra festett Globe face, amelyen a művész egy földgömblufit maszkként húz az arcára, a sznob kozmopolitizmus iróniája is lehet. A több alakban feltűnő én, a változó test és a részleteken való elidőzés múlhatatlan mániái érhetők itt tetten. Az alkotót minden érdekli, ami kicsit amorf, ami még a láthatón túl bennünk rejlik vagy amilyenné formálódunk igazodásaink során. A nyomasztó kortárs jelenségeket nem hagyja szó nélkül: a szépségfasizmusnak a bajuszcsipeszre fókuszáló önarcképében szól be. A megsokszorozódott tekintet, a szertehulló figyelem tavalyi önálló tárlatának volt az alaptémája, ebből a bécsi galéria is kapott néhány munkát: az önarcképen vagy az unikornisról szuggesztíven ránk irányuló tekintetek mögött is az alkotó bújik meg, mindannyiunkkal vállalt sorsközösségben.