Vidnyánszky Attila lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke

Hat egyetem augusztus elsejével, míg a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeptember elsejével vált működési modellt – emlékeztetett pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amely a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait is megnevezte.

Forrás: MTI2020. 07. 31. 17:20
VIDNYÁNSZKY Attila
Révkomárom, 2018. június 4. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója beszédet mond a trianoni békeszerzõdés aláírásának és Komárom kettészakításának 98. évfordulójára szervezett megemlékezésen a nemzeti összetartozás napján a szlovákiai Révkomáromban, a Trianon-emlékmûnél 2018. június 4-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba Fotó: MTI/KRizsán Csaba
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azt írták: a közelmúltban megszületett döntés értelmében a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz. A kuratórium tagjai: Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója.

„A korszerű, magas szintű képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatóknak arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeressé váljanak a filmiparban, a színházi világban” – fogalmazott az ITM.

Kifejtették: az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus elsején. Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre.

„A kormány célja, hogy a korszerűbb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét, így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek” – hangsúlyozták.

Az ITM szerint a modellváltásnak köszönhetően az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és a magyar gazdaság versenyképességéhez. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre. A modellváltás nyomán ugyanakkor az intézmények több saját bevételre tehetnek majd szert – írták.

Kiemelték azt is, hogy az új működési modell a jövőben is biztosítja minden hallgató számára az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemeken. Az oktatókat, dolgozókat ettől kezdve munkaviszonyban foglalkoztatják, így a merev közalkalmazotti bértáblával szemben lehetőség nyílik a többletteljesítmény, a kiemelkedő szakmai munka elismerésére. A jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, addig kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei, ezenkívül öt éven át garantálják a korábbi jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is.

„Az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően megerősíthetik nemzetközi jelenlétüket” – írta az ITM.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.