125 éves a mozi

Százhuszonöt éve, 1895. december 28-án tartották a francia Lumiere fivérek az első nyilvános filmvetítést Párizsban, ezzel kezdődött a mozi története.

Fotó: Marosi Adrienn

Lumiere-ék hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, csak 1896-ban több mint negyven filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást a francia fényképészeti társaság konferenciájáról és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról, valamint az első rövid burleszket. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol nemcsak forgattak, hanem vetítéseket is rendeztek. Ők készítették az első magyarországi filmfelvételt is a millennium alkalmával, de akkor ezt nem mutatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. A testvérek szolgáltatták az 1900-as párizsi világkiállítás egyik szenzációját is, amikor egy 21x16 méteres vászonra vetítettek.

A világ legrégebbi folyamatosan működő filmszínháza Franciaországban, La Ciotat kikötővárosban található. Az Éden moziban színházi előadásokat is rendeztek, többek között Fernandel és Yves Montand is itt bontogatta szárnyait. A Lumiere fivérek a városban készítették 1895-ben A vonat megérkezik a La Ciotat állomásra című 45 másodperces felvételüket, a szemből közeledő mozdony látványa annak idején hatalmas pánikot keltett, több nő el is ájult. Az alkotást nemrégiben digitális technikával újították fel, így már nem „ugrál” és a részletek is élesebbé váltak.

Ahogy külföldön, úgy Magyarországon is a mozi sokáig a mutatványosok produkciója volt, akik sátraikban a bolhacirkusz és a bohócműsor között rendeztek vetítéseket. A Fényképészeti Értesítő 1896 áprilisában – alig négy hónappal azután, hogy a Lumiere fivérek bemutatták találmányukat – leírást közölt a kinematográfról, amellyel a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operett Színház helyén) Animatograph néven tartottak előadásokat. Az 1896-os millenniumi ünnepségek során olyan „mozgófényképek” szórakoztatták a nagyérdeműt, mint a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, James Corbett és Peter Courtenay bokszviadala.

Az Uránia Tudományos Színház, a mai Nemzeti Filmszínház
Fotó: Vékás Magdi

Az első magyar mozgófilmet A táncz címmel 1901. április 30-án vetítették le az Uránia Tudományos Színház előadásának illusztrációjaként. Ennek kópiái sajnos elvesztek, csak a lapokban megjelent fotókról és képeslapokról ismerjük. Öt évvel később nyitották meg az első állandó pesti mozit az Erzsébet körúton Projektograph (később Odeon) néven. Az első mozipalota, a Royal Apolló 1915-ben nyílt meg az Erzsébet körúti Royal Szálloda kihasználatlan dísztermében, s hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett.

Az első egész műsort kitöltő magyar filmet 1912-ben (Kertész Mihály: Ma és holnap), az első a mai filmek terjedelmét elérő filmet 1916-ban (Uher Ödön: Mire megvénülünk) mutatták be. Az első magyar hangosfilm 1931-ben a Lázár Lajos rendezte A kék bálvány volt, de igazi sikert Székely István ugyanabban az évben bemutatott Hyppolit, a lakáj című vígjátéka aratott. A színes technikát először Radványi Géza rendező próbálta ki 1941-ben (A beszélő köntös), az első teljes hosszában színes magyar film bemutatására pedig még csaknem egy évtizedet kellett várni: a Nádasdy Kálmán rendezésében és Ranódy László társrendezésében készült Ludas Matyi premierjét 1950. február végén tartották.