Mozgókép készítésével már előttük is többen próbálkoztak. A francia Emile Reynaud 1892-ben praxinoszkóp néven szabadalmaztatott tükrös szerkezetével 12 kézzel festett képet vetített egy másodperc alatt, így a nézők már mozgó rajzfilmet láttak. A szintén francia Étienne Marey madárképek készítéséhez alkotta meg „fényképező puskáját”, de ez is csak néhány másodperces mozgófilmet vett fel. Az Amerikában dolgozó francia Louis Le Prince jött rá arra, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, hosszú vetítési időt is elérhet, azaz eljutott a filmszalaghoz. Az amerikai Thomas Alva Edison kinetoszkópja lényegében kukucskáló doboz volt, amelyben húsz másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képeket nagyítóval nézni. Egyik munkatársa egyesítette a filmet a szintén Edison által feltalált fonográffal: a „mozgókép megszólalt”. A feltaláló azonban egyszemélyes szórakozásnak tekintette a filmnézést, s elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától.

Magyar zászló a világűrben: hazánk az elsők között küldött embert a csillagok közé
A Szélesvásznú történelem következő adása különleges alkalomból tér le megszokott útjáról: ezúttal nem egy magyar filmtörténeti klasszikusról beszélgetnek Szanyi Sarolta vendégei, hanem egy riportfilmről, amely az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan pályafutását mutatja be.