időjárás 32°C Pál 2022. június 30.
logo

A pozsonyi csata egyszerre hálás és hálátlan téma

Pataki Tamás
2020.12.18. 07:15
A pozsonyi csata egyszerre hálás és hálátlan téma

– Minden esetben törekedtünk a korhű ábrázolásra. Nem a bizonyosat, hanem a lehetségeset kívántuk ábrázolni. Ha kötöttük volna magunkat az atombiztos történeti, régészeti adatokhoz, akkor a pozsonyi csatában egy tucat övcsat, néhány süvegcsúcs és nyeregdísz harcolna – mondta Baltavári Tamás történész, a Történelmi Animációs Egyesület (TAE) elnöke a pozsonyi csatát bemutató ­animációs filmjükről, melyet a Magyarságkutató Intézettel együttműködve készítettek. Miért a csaták érdeklik az embereket, mennyire lehet hiteles a rekonstrukció, és mit érzett meg Feszty Árpád a párduc­kacagányról? – ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a történésztől.

– Miért csatákkal lehet megfogni a fiatalokat?

– Az embereket lehet csatákkal megfogni. Nyilván főleg a férfiakat – kortól függetlenül. A fiatalokat inkább a témához kapcsolt modern képi világ fogja meg. A számítógépes játékok és a 3D-s animációs filmek korában ehhez szocializálódnak. A csaták vonzereje talán az lehet, hogy az emberiség, a társadalmak, a nemzetek és népek történetének ezek a drámai, sorsfordító csúcspontjai, melyekben az adott kor minden vetülete; kulturális, társadalmi, technológiai, eszmei és szellemi jellemzője megjelenik.

– Gondolom, sok visszajelzést kapnak. Melyik volt a legemlékezetesebb?

– Többször gratuláltak már vadidegenek az utcán vagy a piacon, de a youtube-os kommentek, a történelemtanárok megkeresései és ismerős apukák véleményei adnak morális töltetet a munkához.

– Miért fontos, hogy ma egy fiatal tudjon a pozsonyi csatáról?

– Az a célunk, hogy a fiatalok ismerjék a honfoglalás, a magyar őstörténet fontos elemeit, a hozzá kapcsolódó mondákat és mítoszokat, a témakörrel kapcsolatos fontosabb tudományos elméleteket és vitákat.

A pozsonyi csata a honfoglalást megpecsételő, az új hazát biztosító katonai esemény volt. Többet nem tudunk – és valószínű, hogy nem is fogunk tudni – róla. De ha rögzíteni akarjuk a magyar köztudatban, akkor mesélnünk kell róla, „meg kell énekelnünk”, történetet kell adnunk alá.

Így születtek az egri hősök, így lett híres Drégely apró fellegvára vagy Dugovics Titusz. A pozsonyi csata ismerete tehát azért fontos, mert jelentős plusztöltetet ad a honfoglalásnak. A Kárpát-medence megszerzése nem volt komolyabb erőfeszítés a magyarok részéről, de megtartása szinte azonnal összefogást és véráldozatot követelt. A pozsonyi csata tehát a magyar történelem fő jellegzetességének, az állandó honvédelemnek első látványos megnyilvánulása.

A Történelmi Animációs Egyesület elnöke: A honfoglalás mítoszait is fontos ily módon közvetíteni

Fotó: Teknős Miklós

– Nándorfehérvár, Szigetvár ostroma, muhi csata. E csaták leírását elég jól ismerjük. A pozsonyi csatáról csak elvétve maradtak meg információk különféle német évkönyvekben. Míg az előzőeknél lényegében kész a koreográfia, ez esetben mi volt más kihívás?

– A pozsonyi csata egyszerre hálás és hálátlan téma. Nem ad a cselekményhez támpontokat, nem ágyazza be a történetet szélesebb történelmi kontextusba. Viszont lehetőséget ad arra, hogy elmesélésekor felvonultassuk a korabeli ­ázsiai és európai hadművészet minden elemét.

Az a kevés információ megengedi, hogy többtípusú csatát, a Dunához kötődő haditerveket, a felperzselt föld taktikáját, a folyón való átúsztatást, az ázsiai típusú nehézlovasság harcát, a klasszikus könnyűlovas harcmodort egyszerre bemutassuk.

– A korabeli viselet, fegyverhasználat és a többi tekintetében törekedtek a korabeli ábrázolásra? Elvétve párduckacagányos vitézt is lehet látni a filmben, ami inkább Feszty Árpád körképét juttatja eszünkbe.

– Minden esetben törekedtünk a korhű ábrázolásra. Nem a bizonyosat, hanem a lehetségeset kívántuk ábrázolni.

Ha kötöttük volna magunkat az atombiztos történeti, régészeti adatokhoz, akkor a pozsonyi csatában egy tucat övcsat, néhány süvegcsúcs és nyeregdísz harcolna.

Hiszen még az ­antropológiai kérdésekben vagy a használt lófajtákat illetően sincs meg a tudományos összhang. A párduckacagány a legjobb példa erre. Vajon mi lenne egy harcos legfőbb éke – bármikor a történelemben –, ha nem egy nagyragadozó irhája, szőre. Feszty jól érezte ezt. Pedig még azt sem tudta, hogy oroszlánokért, párducokért akkoriban még Afrikába sem kellett utazni. Széltében-hosszában lakták a Közel-Keletet és Belső-Ázsiát.

Honfoglaló magyar falu. Forrás: TAE

– Ön a Történelmi Animációs Egyesület elnöke, a Total War számítógépes játékalappal készítik történelmi animációs filmjeiket. Mi ennek az előnye és a hátránya?

– Hat éve már nem a Total Warral dolgozunk. Egy modern játékmotort, az Unreal engine-t használjuk. Ez a szoftver akkora potenciállal bír, hogy a The Mandalorian című filmsorozatot ezzel készítették. A játékmotor használatának előnye az, hogy real-time-ban „szedi ki” a képkockákat, nem kell hozzá költséges renderfarm. Ugyanakkor könnyen módosítható, szétszerelhető. Ha nem tetszik a kacagány, azt egy gombnyomással eltüntetve vagy módosítva néhány pillanat alatt kész az új snitt. A legnehezebb – ahogy más animációs technikák esetén is – a nyílt téren forgatott tömegjelenetek, a lovasság dinamikus közelharca.

https://www.youtube.com/watch?v=VG2hUNpOtpM

– Egy interjúban említette, hogy Munkácsytól a Rákosi-korszakig és utána is készültek magyar történelmi filmek, de valamikor „a rendszerváltás környékén szakadt el ez a szál, azóta csak beszélünk róla”. Mi lehet ennek az oka? Azt, hogy ne lenne rá ­piaci igény, nehéz mondani, hisz a nándorfehérvári ostromról szóló filmjüket több mint 1,2 millióan látták.

– Két, egymással összefüggő oka van annak, hogy a rendszerváltás óta agonizál a magyar történelmi film. Az egyik a korlátlanul és olcsón érkező külföldi tartalom, legyen szó játékfilmről vagy történelmi ismeretterjesztő filmről. Ezekkel technikai minőségben a magyar filmgyártás nehezen versenyezhet.

A sok ötdolláros, Hitler prosztatabántalmait firtató szemét lepi el a Spektrum Televíziót, a szokásos vikingek, lovagok, angolszász témák egyre slamposabb megjelenítései uralják a filmes piacot.

Ezzel összefüggésben, illetve az előbbiek előzményeként: a globalizmussal, internettel, a szabadnak tűnő információval eltűnik a népművelés, a nemzeti kultúrpolitika alapja. A „lájkvadászat”, a nézettségi statisztika határozza meg a sikert, nem a valódi érték. A kultúra ilyetén „demokratizálódása” azt vonja maga után, hogy a silányság eluralja a tévés, filmes tartalmakat.

– Hol tart a Történelmi séták című projektjük, amelynek célja, hogy 22 olyan történelmi közeget teremtsenek, amit be lehet járni? Az egyik ilyen helyszín egy honfoglalás kori falu, amiben virtuálisan sétálhatunk és „találkozhatunk” az akkori emberekkel. Mi kor nézhetünk szét egy pozsonyi csata korában lakott faluban?

– Az Unreal engine nagy előnye, hogy bármelyik filmes rekonstruk­ciónk, berendezett környezetünk könnyen átalakítható interaktív, VR-szemüveges, 360 fokos projektté. Ez az egyik legfőbb erénye a fejlesztéseinknek. Célzott megrendelésre azonnal kezdődhetne a Történelmi séták fejlesztése, de ilyen még nem érkezett. Ezekhez a projektekhez infrastruktúra, bemutatóterem, hardverek kellenek elsősorban, illetve egy olyan oktatásfejlesztési koncepció, mely valóban a digitális irányba mutat. A Történelmi sétákkal a magyar történelemoktatás nemcsak digitális lehetne, de világelső, mintaadó is.

A film ősbemutatója az M5 kulturális csatornán lesz december 21-én.

https://www.youtube.com/watch?v=YoLcWMhpIEM

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.