Ércnél maradandóbb örökség

Elkezdődött a Hauszmann 100 emlékév. A centenárium alkalmából tudományos konferenciák, kiadványok, kulturális események és oktatási kezdeményezések révén mutatják be Hauszmann Alajos korát, munkásságát és szellemi örökségét.

2026. 04. 01. 13:00
Charaf Hassan, Fodor Gergely és Erős István írta alá az együtműködési megállapodást Fotó: Hauszmann Alapítvány
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Együttműködési megállapodást kötött a BME, a Hauszmann Alapítvány és a Magyar Képzőművészeti Egyetem a Hauszmann-emlékév programjainak megvalósítására. Hauszmann Alajos, a Műegyetem egykori rektora, a történelmi kampusz és több más, Budapest arculatát meghatározó épület egyik tervezője éppen 100 éve halt meg. A megállapodást Charaf Hassan, a BME rektora, Fodor Gergely, a Hauszmann Alapítvány kuratóriumának elnöke és Erős István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora írta alá az egyetemen. 

Hauszmann
A Hauszmann 100 emlékév oktatási szimpóziummal kezdődött (Fotó: Hauszmann Alapítvány)

Hauszmann Alajos emlékezete
 

A Hauszmann Alapítvány támogatásával a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE) tartott, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban zajló szépmíves mesterségek oktatásának tartalmi és módszertani kereteit körüljáró szimpóziummal vette kezdetét a Hauszmann 100 emlékév. 

– Hauszmann Alajos halálának századik évfordulóján emlékezünk a meghatározó jelentőségű magyar építészre, egyetemi tanárra, a József nádor Műegyetem professzorára és rektorára. Személyében olyan alkotót tisztelünk, akinek életműve Horatiusszal szólva ércnél maradandóbb emléket hagyott a felsőoktatás történetében és a magyar építészetben egyaránt

 – emelte ki Fodor Gergely, a Hauszmann Alapítvány kuratóriumának elnöke az eseményen. – Ez a feladat csak átgondolt tervezéssel, szervezéssel és elkötelezett partnerséggel valósítható meg – tette hozzá a kuratóriumi elnök, aki a Hauszmann Alapítvány küldetésének nevezte, hogy támogassa és erősítse a hagyományos szépmíves mesterségek kutatását, oktatását és fejlesztését.

– Olyan programstruktúrát alakítottunk ki, amely egyszerre szól a szakmai közösséghez, a fiatal generációhoz és az érdeklődő nagyközönséghez is – mondta el Fodor Gergely.

A centenáriumi év kiemelt jelentőségű programjai között megemlítette mások mellett a májusban a BME-n az egykori műegyetemi rektor tiszteletére szervezett konferenciát; a Hauszmann-sétákat, amelyek során szakértők fogják bemutatni a neves építész legfontosabb budapesti és vidéki alkotásait; a Hauszmann tiszteletére készülő tanulmánykötetet, amelyben a szerzők új kutatási eredményekkel és értelmezésekkel járulnak hozzá az építész életművének feldolgozásához; valamint az ősszel a hazai könyvtárakban, oktatási- és közművelődési intézményekben megtekinthető Hauszmann 100 című kiállítást is, amely közérthető módon mutatja be a századforduló neves építészének legnevesebb alkotásait.

Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora köszöntőjében emlékeztetett, hogy a felsőoktatási intézmény a Hauszmann Alapítvánnyal 2022 óta működik együtt és immár harmadik alkalommal szerveznek közös oktatási szimpóziumot.

 Kiemelte: a partnerség Hauszmann emlékének ápolására immár egy harmadik intézménnyel, a Műegyetemmel bővült és a jövőben az Erdélyi Református Egyházkerület is csatlakozni fog a kezdeményezéshez.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora arról beszélt, hogy a neobarokk, neoreneszánsz és historizmus stílusában is alkotó és a Műegyetem központi épületét tervező Hauszmann Alajos tiszteletére a felsőoktatási intézményben egyebek mellett tudományos konferenciákat és kiállításokat is fognak szervezni a centenáriumi évben.

A Mesterek képzése elnevezésű oktatási szimpóziumon többek között Vincze Beatrix, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi docense Lesznai Anna költő, író, grafikus, iparművésznek a művészeti nevelés megújításában betöltött szerepéről; Albrecht Zsófia művészettörténész a világkiállítások oktatási pavilonjainak jelentőségéről, Ruzsa Bence, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója pedig a Népszínház utcai iparoktatási palota XIX. század végi létrejöttének történetéről tartott előadást.

 


 


 


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.