A pozsonyi csata zenéje megpendíti a lélek húrját

Míg az amerikai hadsereg katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Pointon a pozsonyi csata mint a világtörténelem egyik legsikeresebb hadművelete a konzultációs tananyag részét képezi, addig Magyarországon sokáig még a történelem szakos hallgatóknak sem tanították az egyetemeken. A honalapítást követő évtizedek magyar csatái közül a két vesztes ütközet, az augsburgi és a merseburgi vereség évszámát és eseményeit bezzeg már az általános iskolában betéve tudni kellett.

Bársony Bálint szaxofon- és Elek Norbert zongoraművész nyolc éve dolgozik együtt Fotó: Teknős Miklós

Régóta adósak a magyar kulturális színtér szereplői olyan nagy lélegzetvételű alkotások létrehozásával és bemutatásával, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy az évszázadokon át szisztematikusan aláásott, a közelmúltban pedig végletekig legyengített kollektív önazonosság-tudat helyreállítását, megerősödését segítsék. A társadalmi igény megvan történelmünk kiemelkedő alakjainak és heroikus tetteinek méltó bemutatására; a történelmi regények manapság reneszánszukat élik, ugyanakkor a magyar filmipar lépése ez ügyben még várat magára

Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Magyarságkutató Intézet a pozsonyi csatát feldolgozó animációs filmjével, amelynek bemutatójára 2020. december 21-én, hétfőn 21 órától kerül sor az M5 kulturális csatornán.

A pozsonyi csata című film zenéjét Elek Norbert zongoraművész, négy Oscar-díjas film zenéjének hangszerelője, valamint Bársony Bálint szaxofonművész jegyzi, akik már nyolc éve dolgoznak együtt. Mindketten tagjai a Magyar Rhapsody Projekt elnevezésű formációnak, amely nagy magyar klasszikus zeneszerzők műveit dolgozza fel, modern és ősi magyar hangszereken előadva, világzenei megszólalásban.

A főcímdal Tóth Gabi és FankaDeli előadásában szólal meg, a filmzene alapját pedig olyan autentikus hangszerek adják, mint az eltérő méretű bőr dobok, amelyek azokban az időkben hírközlő eszközökként, illetve harci jelek adására szolgáltak, akár a különböző kürtök.

Megszólal sok fafúvós hangszer és hallhatunk torokéneket, valamint tekerőlantot is, amely ugyan újabb keletű hangszer, de Bársony Bálint elmondása szerint erősen hozzájárul az ősi hangzásvilág kialakításához. Az Elek Norbert által képviselt szimfonikus zenekari hangszerelés is megjelenik, de mindig kiegészülve egyfajta nyersebb hangzással, amelyet – többek között – a töröksíp, az indiai harci kürt vagy éppen a somogyi hosszúfurulya ad.

Bársony Bálint szaxofon- és Elek Norbert zongoraművész nyolc éve dolgozik együtt
Fotó: Teknős Miklós

Szakmai titkokat is megtudhattunk. Elek Norbert a filmzeneírás folyamatába avatott be, amelynek első lépése, hogy meghatározzák a képi váltásokat, a csúcspontokat. Ezeket a számítógépes programban pontosan megjelölik, vagyis „bemarkerezik”, majd kiszámolják, bemérik a tempót, hogy hány ütés, ütem, másodperc alatt kell egyik pontról a másikra érni. Ezek után a „tempo map”-re írják a zenét, majd a különböző hangszerekkel elkezdik kitalálni, létrehozni a zenei témákat, így lesz minden váltás szinkronban a képpel, a film dinamikájával.

A Magyarságkutató Intézet felkérése – saját elmondása szerint – egy régen várt álommunka volt Bársony Bálintnak,

aki családjával tanyán él; jurtái, lovai vannak és íjászattal is foglalkozik, valamint jó ideje kutatja az ősi zenei hangzásokat és rezgéseket. Mint mondja, a több hónapnyi alkotás során szinte eggyé vált az eseményekkel. Az is előfordult, hogy álmában jött rá, milyen zenei megoldás illik az adott témához. – Lovasemberként a zsigereimben érzem azt a ritmust, amely ügető jármódban vagy akár egy fékevesztett vágta alkalmával felveri a természet csendjét, többek között ez a tapasztalás is hozzájárult a különböző jelenetek zenei feldolgozásához – tudjuk meg a zeneszerzőtől, aki bízik benne, hogy idővel tömegesen filmvászonra kerülhetnek győztes csatáink, karizmatikus vezéreink tettei, őseink életmódja, hazaszeretete és a magyarságért folytatott, évszázadokon át tartó küzdelme. – Nekik köszönhetjük, hogy ma a Kárpát-medencében élhetünk, így remélem, a gyermekeimnek már természetes lesz ez a tudás, mert gyökerek nélkül a fa sem éli túl – mondja.

Elek Norbert szerint az alkotás elindíthatja azt a folyamatot, amely tisztázhat sok olyan elemet a magyar történelemmel kapcsolatban, amelyet az elmúlt évtizedekben teljesen elfelejtettek, vagy elferdítettek a tankönyvek, gyengítve a magyarság hazaszeretetét, büszkeségét, összetartásérzését.

[embed]https://www.facebook.com/magyarsagkutato/videos/880816189359136[/embed]

A magyar lélek húrjait megpendítő zenei élmény tehát garantált, ahogy a 907-es események tudományosan megalapozott, hiteles bemutatása is, amely rávilágít arra, milyen páratlan és a világon egyedülálló hadi sikert vitt végbe Árpád fiaival és a magyar sereggel a háromszoros túlerőben lévő egyesült európai hadak ellen, amelyek a német király, Gyermek Lajos elrendelésére az „Ungros eliminandos esse” jelszóval, a magyarok kiirtására érkeztek. Megmutatkozik majd az első évezredben Nyugaton teljesen ismeretlen harcmodor, amely a könnyű- és gyorslovasság íjásztudományában, a magyar sereg szervezettségében, fegyelmezettségében, harcképzettségében és áldozatkészségében öltött testet. A modenai himnusz és a freisingi litánia szövege azóta őrzi a nyugati népekre jellemző akkori közhangulatot, amely „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket” szállóigében vált ismertté.

Bársony Bálint és Elek Norbert garantálja a magyar lélek húrjait megpendítő zenei élményt
Fotó: Teknős Miklós

Árpád harcosai a teljes nép elpusztítására elrendelt tíz tüment úgy tönkreverték, hogy a következő százhuszonhárom esztendőben idegen csapatok nem merték átlépni a magyar határokat, amelyek a győzelemmel az Enns folyóig tolódtak ki. Az „ober Enns” kifejezésből maradt ránk az óperecia is. Grófok, püspökök tucatjai végezték a harcmezőn, a csata irányítójának életét pedig csak a nyugati szemléletmód és az ahhoz kapcsolódó harcmodor menthette meg, hiszen Gyermek Lajos az éles ütközetben nem vett részt. Míg a magyar hadvezérek „utánam” jelszóval a seregüket vezetve mentek csatába, addig a nyugatiak „előre” csatakiáltással csupán embereiket küldték az ellenség sorai elé.

A pozsonyi csata ismert történelmünk első olyan momentuma volt, amely során népünket meg akarták semmisíteni, mégis heroikus győzelemmel zárult.

Azóta számos alkalommal próbáltak kiirtani bennünket, sikertelenül. Trianonban – Márai Sándorral élve – megfeszítették a népek Krisztusát. A pokolra szállást követően azonban be kell, hogy következzen a feltámadás is; a magyarság erkölcsi felemelkedése, a nemzet lelki újraegyesítése. Mindenekelőtt azonban a magyar identitást szükséges megerősíteni. A pozsonyi csata feldolgozása jó kezdet mindehhez.