A pozsonyi csata zenéje megpendíti a lélek húrját

Míg az amerikai hadsereg katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Pointon a pozsonyi csata mint a világtörténelem egyik legsikeresebb hadművelete a konzultációs tananyag részét képezi, addig Magyarországon sokáig még a történelem szakos hallgatóknak sem tanították az egyetemeken. A honalapítást követő évtizedek magyar csatái közül a két vesztes ütközet, az augsburgi és a merseburgi vereség évszámát és eseményeit bezzeg már az általános iskolában betéve tudni kellett.

Bársony Bálint szaxofon- és Elek Norbert zongoraművész nyolc éve dolgozik együtt Fotó: Teknős Miklós

A magyar lélek húrjait megpendítő zenei élmény tehát garantált, ahogy a 907-es események tudományosan megalapozott, hiteles bemutatása is, amely rávilágít arra, milyen páratlan és a világon egyedülálló hadi sikert vitt végbe Árpád fiaival és a magyar sereggel a háromszoros túlerőben lévő egyesült európai hadak ellen, amelyek a német király, Gyermek Lajos elrendelésére az „Ungros eliminandos esse” jelszóval, a magyarok kiirtására érkeztek. Megmutatkozik majd az első évezredben Nyugaton teljesen ismeretlen harcmodor, amely a könnyű- és gyorslovasság íjásztudományában, a magyar sereg szervezettségében, fegyelmezettségében, harcképzettségében és áldozatkészségében öltött testet. A modenai himnusz és a freisingi litánia szövege azóta őrzi a nyugati népekre jellemző akkori közhangulatot, amely „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket” szállóigében vált ismertté.

Bársony Bálint és Elek Norbert garantálja a magyar lélek húrjait megpendítő zenei élményt
Fotó: Teknős Miklós

Árpád harcosai a teljes nép elpusztítására elrendelt tíz tüment úgy tönkreverték, hogy a következő százhuszonhárom esztendőben idegen csapatok nem merték átlépni a magyar határokat, amelyek a győzelemmel az Enns folyóig tolódtak ki. Az „ober Enns” kifejezésből maradt ránk az óperecia is. Grófok, püspökök tucatjai végezték a harcmezőn, a csata irányítójának életét pedig csak a nyugati szemléletmód és az ahhoz kapcsolódó harcmodor menthette meg, hiszen Gyermek Lajos az éles ütközetben nem vett részt. Míg a magyar hadvezérek „utánam” jelszóval a seregüket vezetve mentek csatába, addig a nyugatiak „előre” csatakiáltással csupán embereiket küldték az ellenség sorai elé.

A pozsonyi csata ismert történelmünk első olyan momentuma volt, amely során népünket meg akarták semmisíteni, mégis heroikus győzelemmel zárult.

Azóta számos alkalommal próbáltak kiirtani bennünket, sikertelenül. Trianonban – Márai Sándorral élve – megfeszítették a népek Krisztusát. A pokolra szállást követően azonban be kell, hogy következzen a feltámadás is; a magyarság erkölcsi felemelkedése, a nemzet lelki újraegyesítése. Mindenekelőtt azonban a magyar identitást szükséges megerősíteni. A pozsonyi csata feldolgozása jó kezdet mindehhez.