A magyar harcművészet ezeréves lapjai

A Monostori Erőd Dunai-bástyájának Jókai termében november 11-ig tekinthető meg a Klapka 200 című kiállítás Komáromban. Kertai Zalán 1848–’49-es csatákat és hősöket ábrázoló festményei és Potyók Tamás Várak és erődtemplomok című alkotásai láthatók a közös kiállításon. A kiállításról és a most befejezett, hatalmas seccójáról beszélgettünk Kertai Zalán festőművésszel, melyen a Pozsonyi csatát festette meg a velemi Novákfalva jurta alakú múzeumában.

Fotó: Szabó Ajna

Kertai Zalán festményein többnyire a magyar harcművészet ezeréves lapjait eleveníti föl, melyeken keresztül ősi kultúránk mélységeibe pillanthatunk be, legendássá vált eleinket ismerhetjük meg. Kétszáz éve, 1820-ban született Komárom hőse, Klapka György honvéd tábornok. Az évfordulóról emlékezve nyílt meg a kiállítás. Kertai Zalán tárlatának már többször is helyet biztosított a Monostori Erőd, hiszen képein varázslatos módon eleveníti meg és veti vászonra az 1848–’49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, hőseit. A kiállítást Petneházy Attila miniszteri biztos és Kedves Gyula hadtörténész-ezredes nyitotta meg. A rendezvényen az MH 25. Klapka György Lövészdandár nevében Legoza Bálint ezredes vette át az alakulat névadóját ábrázoló, egész alakos Klapka-portrét, Kertai Zalán festményét, amely a lövészdandárhoz került.

Kertai Zalán festményeinek, grafikáinak tárgya mindig az ember mint a történelem küzdőtereinek hőse, aki a múlt titokzatos legendáiból vagy a fantázia világából bukkan elő. – A kortárs katonai és történelmi hagyományőrzés látványvilágában én is megtaláltam realisztikus művészként a saját szerepemet – vallja Kertai Zalán. – Eleinte a napóleoni háborúkat kezdtem festeni, így ismerkedtem meg huszárokkal, és kerültem a ’48-as hagyományőrzőkhöz. Kun Attila barátom, aki huszár hagyományőrző ismertetett meg velük. Aztán egyre szisztematikusabban festettem. Ekkor kezdtem ráállni a katonai realizmusra, és jöttem kiállítani a Monostori Erődbe. Kun Attila több kiállítást is rendezett itt. Így indult. Most négy nagy csataképet is hoztam Klapka születésnapjára, amihez volt hadtörténész segítségem, de a művész szabadságát és a katonai realizmust ötvöztem. A csataképek ott maradnak az erődben.

A Pozsonyi csata secco

– Egész nyáron egy negyven méter hosszú festményt festettem a mennyezetre a pozsonyi csatáról Novákfalván, Velemben, most végeztem vele. Volt itt egy kör alakú faépület, amely korábban múzeumként szolgált, itt vannak a festmények.

Fotó: Szabó Ajna

– Felújítás zajlik most Novákfalván, ahol Novák Tamás a tulajdonos. Felesége (aki nemrég hirtelen elhunyt) megálmodott egy történelmi festménysorozatot, melyet két évig készítettem. 26 nagy méretű festmény készült a magyar történelem viharos századaiból – mondta el Kerta Zalán. – Most nyáron pedig a pozsonyi csatát festettem. Ez secco, nem freskó, mert száraz technikával készült. Sokan hasonlították a Feszty-körképhez, bár szerintem csak hatásában hasonlít, mivel ez is egy nagy csatajelenet – avatott be a részletekbe a festőművész. – Egy bajor történetírótól, Johannes Aventinustól ismerjük a pozsonyi csatát, aki a bajorok történetét kutatta. Régi iratok alapján találta a csataleírást a bajor humanista történetíró, akit 1517-ben kineveztek Bajorország hivatalos történetírójává, és megbízták az ország történetének megírásával. Így született meg a Bayrischer Chronicon, amelyben Bajorország története kapcsán a magyar honfoglalás idejéről, a pozsonyi csatáról közöl olyan adatokat, amelyeknek más forrása nincs. Ebből kiderül, hogy 907-ben hatalmas győzelmet aratott a magyarság, amely biztosította helyünket Európa közepén, és a X. század legerősebb katonai hatalmává tette hazánkat. A győztes ütközet tette lehetővé a későbbi erős magyar királyság kialakulását. A karoling-bajorok által vezetett egyesült sereg a magyarok megsemmisítésére készült, így ez a győzelmünk az egyik legfontosabb hadtörténelmi eseményünk – részletezte Kerta Zalán. – A csata leírásában hajóhadat is említ, ezt nagyon plasztikusan ábrázoltam. Voltak régészeti elemek, misztikus elemek és Aventinus leírása, ezekből gyúrtam össze egy allegorikus, de nagyon realista megjelenésű csataképet. Ehhez illik a történelmi festménysor a múzeum aljában, amely megmutatja, hogy történelmünk csak így jöhetett létre, hogy a pozsonyi csata győzelemmel zárult. Kutattam, és próbáltam hitelesen ábrázolni a X. századi harcosokat. A magyarság harcmodora – ahogy Aventinus is leírja – cselvetés, nyílzápor, gyújtónyilak szerepelnek a képen. Van egy dísz-zászlósor is a festmények fölött, melyek a magyar koronázási zászlók, ezeket a párom, Szabó Ajna festette. A koronázáskor felvonuló magyar nemesség ezzel bizonyította, hogy igenis, Magyarország Mohács után is nagy és erős volt – emelte ki Kertai Zalán.