Rost Andrea és Kovács Zoltán kapta a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium Rost Andrea operaénekesnek és Kovács Zoltán zeneszerző-fagottművésznek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat idén. Az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján, de az online térben tartották.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján, március 25-én hozza nyilvánosságra a Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy hangszeres zenész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, és 1984 óta minden esztendőben egy-egy kimagasló tevékenységet végző magyar anyanyelvű előadó és zeneszerző kaphatja meg. Olyanoknak ítélik oda, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez. Idén a járványhelyzet miatt zárt körben, fokozott egészségvédelmi intézkedések mellett zajlott az ünnepélyes ceremónia – közölte lapunkkal a Zeneakadémia.

Rost Andrea
Fotó: Liszt Ferenc Zeneakadémia

A kuratórium elnöke a Zeneakadémia mindenkori rektora, jelenleg Vigh Andrea. Tagjai pedig az intézmény oktatói: Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, tanszékvezető egyetemi tanár, nemzetközi és tudományos rektorhelyettes, Kutnyánszky Csaba karvezető, tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész, professor emeritus, Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, címzetes egyetemi tanár, Hőna Gusztáv Liszt-díjas harsonaművész, professor emeritus, valamint Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, egyetemi tanár.

Rost Andreáról szóló méltatásában Medveczky Ádám így idézte fel az operaénekes zeneakadémiai felvételijét: – Megjelent egy kedves fiatal hölgy, megállt a színpadon, és kinyitott egy könyvet. Természetesen rögtön sejtettük, hogy Norina áriáját fogja énekelni, hiszen az kezdődik egy romantikus regény felolvasásával. Ahogy dalra nyitotta ajkait, elfelejtkeztünk könyvről, mindenről. Elmerültem hangjának színében, kifejezésének gazdagságában.

– Rost Andrea pályafutása viharos gyorsasággal ívelt fölfelé, hiszen még növendékként debütált Gounod Júliájaként, ám sűrű foglalkoztatottsága ellenére lelkiismeretesen, felkészülten látogatta a szerepgyakorlat órákat, és nem felmondta a leckét, hanem előadta. Szakmai tökéletesség és költészet, ezek sikerének alappillérei. A bel canto nála anyanyelvként szerepel, de koncertjein bebizonyította, hogy minden zenei stílusban képes nagyszerűt produkálni. Gyönyörűen énekel dalokat, és megigéző kedvességgel olykor operettet – hangsúlyozta Medveczky Ádám.

Kovács Zoltán
Fotó: MMA

Kovács Zoltánról Fekete Gyula írt laudációt, amelyben rámutatott: akadémiai székfoglalóját a komponista „Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belőle a jövőt!” – ókori legenda egy XXI. századi programzenében címmel tartotta meg 2015-ben, és a választott idézet egyben hitvallása is, hiszen egész életművét áthatja e konfuciusi gondolat. Műveinek hosszú sora a szóló művektől a kamarazenén át a versenyművekig, szimfóniákig, oratorikus kompozíciókig terjed. Hangszere, a fagott természetesen több kompozíciójában is hangsúlyos szerepet kap. Legutóbbi művei közül kiemelkedik többek között a Missa Pannonica című oratóriuma, valamint a Három tánc és a Taorminai képek című szimfonikus alkotásai.

Fekete Gyula úgy véli, a díjazott ars poeticája egy korábbi interjújából is kiderül, amelyben úgy fogalmazott: fagottművészként Mozarton, Puccinin, Verdin éli mindennapjait, és e komponistákhoz kötődik zeneszerzőként is. „A veretes, klasszikus, megkérdőjelezhetetlen mesterségbeli tudást érezzük és tapasztaljuk. Azt a fajta tudást, amelyet a Zeneakadémiánk tradicionálisan és meggyőződéssel képvisel; azt, amit korábbi mestereinktől mindannyian itt tanultunk, és próbálunk átadni a következő generációnak” – olvasható a méltatásban.