– Vagy huszonöt évvel ezelőtt csináltam már egy hasonló koncertet és most, hogy Jim Morrison halálának 50., Brian Jones halálának 52. évfordulója van, ismét előadnék egy rájuk emlékező műsort. Már 1983-ban megírtam a Nekem is fáj bluest, amiben rajtuk kívül Jimi Hendrixre és Janis Joplinra is emlékeztem. Azóta ehhez hozzájött még a Blues Jim Morrisonnak is, amiben már helyet kaptak utalások a zene változásának minőségére is – fogalmazott Földes László Hobo.
„Meghalt a gitáros, felszállt ezer lepke / első volt a sorban, és még hány követte.” Így ment ez a Rolling Stones blues című HBB-nótában, a zenekar első kislemezének A oldalán. Nevezett gitáros Brian Jones volt. Élt 27 évet. Itt, egy pillanatra meg kell állni. Jimi Hendrix, Janis Joplin, Jim Morrison, éltek 27 évet. Ijesztő! Szóval Brian Jones 1969-es halála után két nappal a Rolling Stones ingyenes koncertet adott emlékére a Hyde Parkban, ahol is Mick Jagger elengedte ama ezer lepkét.
Fotó: Hobo-sajtó
A gitáros már előző évben kilépett a Stones-ból. Vele véget ért a banda azon korszaka, amiért a Rolling Stones Rolling Stones lett. S ebben tetemes részt vállalt Brian Jones, aki gitárjátékával, s egzotikus hangszerekkel hozta azt a színt, amely kiemelte a zenekart a tucatnyi rhythm and blues együttes közül.
Jim Morrison az amerikai Beatles, a Doors frontembere, szövegírója volt. Ugyan a Doors egy ütemmel később indult a liverpooli gombafejeknél, miként az USA-ban a brit inváziót (1964–69) követően, vagyis az angol bandák újvilági bemutatkozása után szökkent szárba a beatzene. Ami igazán érdekes, hogy a brit–skót–ír gyerekek, az amerikai néger bluest másolva alapították meg a maguk bandáit, a Rolling Stonest, a The Animalst, a The Yardbirdst, a Themet, a The Spencer Davis Groupot, a The Kinkst, aztán átrepülve az USA-ba, ott megismertették kortársaikkal a náluk honos muzsikát. A blues – egy lemez, a The Soft Parade kivételével – a Doors minden munkáját átszövi.
Fotó: Wallpaper
E ponton visszaadom a szót Hobónak:
– A hatvanas évek kultusza és zenéje az idő haladtával ugyan halványul, de jelentősége nem változik. Számomra pedig, aki utamon haladva szolgálom mestereimet, fontos – bár évtizedek óta műsoron tartom műveiket, Kis vörös kakas, Vándor az úton stb. –, hogy időnként meghajoljak emlékük előtt és felidézzem azoknak, akik követik pályafutásomat, hogy milyen gyönyörű örökséget kaptam tőlük.
