Szabados János 1937-ben Kaposváron született, ahol hosszú és gazdag művészi pályáját is töltötte. Korai rajzai, vízfestményei a táj, a somogyi dombság változatosságát, a Kecel- és a Róma-hegy Rippl-Rónai révén ismertté vált arcát jelenítették meg.
Édesapja címfestő műhelyében fogott először ecsetet, majd mesterei mellett, Z. Gács György és Miháltz Pál műtermében vált képzőművésszé.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2021/08/cJGhT_lx9Suo3sK6O4YQoOV5V_VY3XY3ibpyaiDfsWM/fill/320/403/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzMxZDk3MDRjZDU2MjQ1YjZhMGRiZTU4YTM4OTI4ZDg4.jpg)
A múlt század hetvenes éveiben nagy méretű mozaikok készítése közben sokat változott művészi gondolkodása.
„A korábbi zártabb képi világ motívumait, felületmegoldásait a képtérben megnyíló terek szabadon kezelt közegébe helyeztem, így a gesztusok véletlenszerűségét kibontva vagy elfedve, nagyobb szerepet kapott a rajz is” – vallotta erről.
Munkái gyakran szerepeltek felesége, Weeber Klára szobrászművész alkotásaival közös tárlaton. Műveit közgyűjtemények és magánygyűjtők őrzik, főbb alkotásai közé tartozik a Kertészeti Egyetem és a nagyatádi kórház mozaikja.