Zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt az esztergomi várhegyen álló bazilika. Államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben ez a hely. Egyrészt a Duna-kanyar fölé emelkedő festői fekvésének, dombok övezte természeti szépségének köszönhető, másrészt azoknak az épületeknek, amelyek hol világi, hol egyházi központtá emelték. Előbb a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett.
Ma a magyarság patrónájának tiszteletére tartott Nagyboldogasszony-napi főpapi szentmisén gyűltek össze a hívek, melyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek celebrált. Az egyház szent hagyománya szerint Jézus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének ünnepét Jeruzsálemben már a VI. században is ünnepelték, és a VII. századtól Rómában is elterjedt. Az ünnepet Szent István király is megülte, és e napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el. – Amikor ezt a székesegyházat százötven évi török uralom és újabb százötven évi elhagyatottság után mai alakjában újjáépítették, Szent Adalbert ősi címe mellett a mennyekbe felvett Szűz Mária tiszteletére szentelték. Őt ábrázolja főoltárunk hatalmas képe is, Mennynek Királyné asszonyát, Nagyasszonyunkat és Édesanyánkat – avatta be a hívőket a mise elején a bíboros. Beszédében többek között tanáccsal fordult felénk: – A mai ünnep a mi életünkről szól. Merjük remélni azt, ami elképzelhetetlen! Merjük fölfedezni Isten végtelen és személyes szeretetét! Krisztus megalázta magát, eljött közénk, valóságos emberként élt a földön. Magára vette az emberi természet minden gyöngeségét. Hogy nem vagyunk csak pillanatnyi felvillanások a mindenségben, mert mindannyiunknak személy szerint örök szeretetre és boldogságra szóló hivatást adott az Isten. Ehhez a hivatáshoz kell mérnünk magunkat. Ezzel a tisztelettel kell tekintenünk egymásra is! – emelte ki beszédében Erdő Péter.
Az időkapszula
A mise végén egy különleges esemény következett. Mint kiderült, a főszékesegyház építésekor, 1845. augusztus 19-én Kopácsy József hercegprímás, érsek kezdeményezésére dupla falú rézhengerbe foglalt üvegkapszulában emlékiratot helyeztek el a kupola keresztjében. Mellé tették az Esztergomi Főegyházmegye adott évi névtárát (sematizmus). Idén, amikor a kereszt fedőlemezeit eltávolították, hozzáférhetővé vált a 176 esztendős kapszula. Tartalma, gondos restaurálást követően megtekinthető a teljes felújítást bemutató időszaki kiállításon, a bazilika panorámatermében.
Döntés született egy új időkapszula elkészítéséről. Ez tartalmazza az eredeti okirat pontos, kézzel készült másolatát, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye aktuális névtárát, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékérmeit, a járványra emlékeztetve egy szájmaszkot és Erdő Péter bíboros emlékiratát.
A tárgyakat egy speciálisan erre a célra gyártott, végül légmentesen lezárt üveghengerben helyezték el, amelyet egy erős, rozsdamentes acélhengerbe foglaltak bele. A külső burkot acélsodronnyal zárták le. A nagymise keretében Erdő Péter bíboros megáldotta az új időkapszulát, majd a szentmisét követően a bazilika káptalani sekrestyéjében elhelyezte rajta pecsétjét. A keresztbe a munkálatok előrehaladtának megfelelően helyezik be a kapszulát.
Impozáns virágkocsik
A mise után megtekinthettük a Királyi Vár előtt a hatalmas, gyönyörű virágkocsikat, melyek holnap reggelig láthatók Esztergomban. A hagyományhoz híven a Szent Koronát ábrázoló virágkocsi Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldásával indul útjára idén is Esztergomból. Ebben az évben Kásler Miklós miniszternek köszönhetően az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy olyan virágkocsi-kompozícióval ajándékozta meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amely az egyik legismertebb magyarországi eucharisztikus csodának állít emléket. Ez a kompozíció szintén Esztergomban mutatkozik be először, A virágszobrok, az esztergomi bemutatkozást követően Debrecenben a Virágkarneválon, Nagyváradon, majd a partiumi kistelepüléseken mutatkoznak meg, illetve Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ideje alatt gyönyörködhetnek benne a látogatók. A virágkocsik esztergomi bemutatkozását a debreceni, illetve az esztergomi önkormányzat támogatásával az Esztergomi Várszínház kezdeményezte és szervezte meg.
Regnum Marianum
Kásler Miklós köszöntőbeszédében kiemelte ennek az ünnepnek a jelentőségét. – A magyar hitvilágban mindig jelen volt Boldogasszonyunk, aki a keresztény hitben átlényegült Szűz Máriává. Ez a nap egyben első királyunk, az apostoli címet kapó Szent István halálának, tehát mennyei születésnapjának évfordulója is. Szent Istvánnak köszönhetjük, hogy élünk, hogy magyarként élünk és hogy itt élhetünk. Megszervezte az egyházat Esztergom-központtal, megszervezte a keresztény magyar államot és keretet biztosított arra, hogy fizikailag és lélekben is megmaradhassunk. Ezt a döntését erősítette meg akkor, amikor halála előtt egy nappal felajánlotta országát Szűz Máriának. Így lettünk Regnum Marianum, Mária országa. Így Mária királynője is az országnak.
– Azokról az alapokról beszéltem, amelyek Magyarországot létrehozták és megtartották – foglalta össze gondolatait a miniszter. – A kard és a küldetéstudat létrehozta, de ami fenntartotta, az a hit, amit Máriától kaptunk, István és az általa teremtett egyház közvetítésével.
