Nem a muszlimokról szólt az Árpád-kor

– A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás az Árpád-ház kivételes teljesítményének bemutatásáról szól – mondta lapunknak Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet vezetője nem tartja szerencsésnek a sajtó egy részének politikai támadásait egy nemzeti és keresztény kiállítás kapcsán. Jobb lenne megvárni a kiállítást, amin csapategységben dolgoznak az azt megvalósító intézmények. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a műtárgyak kölcsönzése zökkenőmentesen zajlik, mindent előkészítettek. Makoldi Miklós régész azt is elmondta, hogy a korábbi elképzelés, a késő antik alapokon nyugvó, karoling és szláv gyökerű Árpád-kori kultúra bemutatása helyett ők egy Szent István-i, sajátosan magyar keresztény kultúrát szeretnének bemutatni a kiállításon, amelyet egyébként mindkét főigazgató és a székesfehérvári igazgató is támogat.

Esztergom, 2020. július 5. Melocco Miklós Szent István megkoronázását ábrázoló szobra az Esztergomi bazilikánál 2020. július 4-én napnyugtakor. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

 – mondja Horváth-Lugossy Gábor.

– A kiállítás eleve nem a kísérőkötetről szól, hanem magáról az Árpád-ház kivételes teljesítményének bemutatásáról. Számos kiváló kutató van az országban, aki eddig kevés lehetőséget kapott, pedig felkészültsége és szakmai tudása megvan. Örömmel osztják meg tudásukat a tanulmánykötetben. Vészforgatókönyvre nincs szükség, mert a kiállítást megvalósító konzorciumi partnerek ugyanúgy haladnak előre, szervezik a kiállítást – mondta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

EZERÉVES, MAGYAR

Késő antik alapokon nyugvó, Karoling- és szláv gyökerű Árpád-kori kultúra bemutatása helyett én a Szent István-i, sajátosan magyar keresztény kultúrát szeretném előtérbe helyezni

 – mondta lapunknak Makoldi Miklós régész, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású székesfehérvári kiállításról. Ahogy említettük, az ellenzéki médiában sajtótámadást indítottak amiatt, hogy Makoldi Miklós lett a tárlat új kurátora, és kiemelték, hogy eltávolította a kiállításról a „muszlim, zsidó és nomád” elemek jelenlétét – az igazság ezzel szemben sokkal összetettebb.

Az Árpád-ház projekt keretében teljesen felújítják az egykori ciszterci rendházat, mai múzeumot Fotó: Magyarságkutató Intézet

A kiállítás megvalósításának a határideje az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója, mely fix dátum, ezért egy kurátor kezébe akarták adni a döntést, hogy lendítsen a folyamatokon. A sajtóban elterjedt híresztelések a kiállítás 90 százalékos elkészültségéről szóltak, Makoldi Miklós szerint a kiállítás ezen szakaszában ez túlzó, de nem is százalékokról kell beszélni, hanem a célegyenesben előttünk álló feladatokat elvégezni. Véglegesíteni a kiállítási forgatókönyvet, lezárni a műtárgykölcsönzéseket és így tovább. Makoldi Miklós úgy nyilatkozott, hogy a kiállítás 17 terme közül háromban javasoltak változásokat  a fenti elgondolások alapján. A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállításnak a fő mondanivalója ugyanis a magyar kormány döntése alapján az Árpád-ház és az ezeréves magyar kereszténység kialakulásának bemutatása. Makoldi Miklós szerint ehhez képest az első, legnagyobb hatású terem, amibe a vendég megérkezett volna, nagyrészt a 9. századi Karoling Pannóniáról szólt volna, és nem illeszkedett szervesen a kiállítás koncepciójához.

– Megértem, hogy be akarták mutatni a Kárpát-medencei kereszténység előzményeit, de túlzónak éreztem a mértékét. Javaslatomat elfogadták és jónak találták a társintézmények, hogy ennek az egész térnek igazából a honfoglalás koráról kellene szólnia. 

Mivel a kereszténység kialakulásáról szól a kiállítás, ezért éreztem úgy, hogy túl sok figyelmet kap a nem keresztény népek története, amelyek elhanyagolható hányadát tették ki az Árpád-kori népességnek. 

A tatárjárásról szóló teremben lényegében csak kincsleleteket állítottak volna ki – ezt meghagytuk –, de szerintem ez elvonja a figyelmet a lényegről, mégpedig IV. Béla második honalapításáról, várépítő programjáról. Ráadásul azt sugallja ez a terem annak a több tízezer gyermeknek, aki látja, hogy a tatárjáráskor rengeteg kincsünk volt, ez tehát egy nagyon jó korszaka volt Magyarországnak. Hangsúlyt kapott eleink hősies védekezése, talpra állása. Emellett a városok és a településrendszer kap nagyobb hangsúlyt, hisz európai szintű vár- és városrendszer alakult ki hazánkban. Jól példázzák ezt a bugac-pétermonostori és abasári feltárások, amelyek bizonyítják, hogy a 11. századtól ugyanolyan váro­sias szintű települések létesültek hazánkban, mint Nyugat-Európában. A falvak helyett inkább ezeket hangsúlyozzuk – mondta Makoldi Miklós.

– Szintén konszenzus alakult ki a konzorciumi partnerek tekintetében, hogy bekerült a kísérő tanulmánykötetbe az Árpád-ház történetéről szóló történeti áttekintés, úgy, ahogy a tatárjárásról is. Ha ennek hatására a korábban felkért szerzők közül többen visszavontak tanulmányukat – mondta a kutató – tiszteletben tartom döntésüket, ezért újabb szerzőket kértünk fel helyettük. Teljesebb kötet kerülhet majd így kézbe.

KARD ÉS EREKLYE 

– A múzeum által kijelölt korábbi kurátorok, Ritoók Ágnes és Simonyi Erika kiváló munkát végeztek, nagyon hálás vagyok nekik. A decemberben kinevezett új kurátor tehát nem a nulláról kezdte a munkáját, csupán befejezi és a saját koncepciója alapján árnyalja a csaknem teljesen kész kiállítási koncepciót. A kiállítást jórészt a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményére alapozzák, és természetesen nagyon sok külföldi műtárgyat fogunk kölcsönözni; ezt a folyamatot a mi múzeumunk bonyolítja le, hiszen olyan partnerektől kérünk kölcsön műtárgyakat, akikkel régi szakmai kapcsolatban áll a Nemzeti Múzeum. A műtárgyak kölcsönzése zökkenőmentesen zajlik, mindent előkészítettünk – mondta lapunk érdeklődésére L. Simon László.

Szent István kardja a prágai Szent Vid-székesegyházban Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 

 Arra is emlékeztetett, hogy rengeteg magyarországi intézménytől is kapnak tárgyakat, szinte az összes magyar múzeum érintett ebben a projektben. 

Külföldről olyan különleges, Árpád-korral kapcsolatos műtárgyakat hoznak majd a székesfehérvári kiállításra, mint Szent István ereklyetartója (Aachen), Szent István kardja (Prága), a salzburgi ezüstkereszt (Salzburg), egy III. Béla-kori jövedelem-összeírás, mely alapján a magyar uralkodó európai egyik leggazdagabb koronás főjének számított (Párizs), egy Árpád-kori aranydiadém darabjai (Bukarest) és még több mást.

– A kiállításon túl arról is érdemes beszélnünk, hogy az Árpád-ház projekt keretében egy rendkívül fontos beruházás valósult meg Székesfehérvárott: a város patinás múzeumépületét, az egykori ciszterci rendházat teljesen felújították. Új bejárattal, fogadórésszel bővül az emblematikus épület, amelybe korszerű vitrineket szereznek be, s olyan gépészeti megoldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik elsőrangú műtárgyak tárolását és bemutatását – mondta L. Simon László.

Borítókép: Szent István megkoronázása, Melocco Miklós esztergomi szobra (Fotó: MTI/ Mohai Balázs)