időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo
A nagyszabású székesfehérvári kiállításról nyilatkoztak lapunknak az intézményvezetők

Nem a muszlimokról szólt az Árpád-kor

Antal Miklós
2022.01.14. 06:10
Nem a muszlimokról szólt az Árpád-kor

– A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás az Árpád-ház kivételes teljesítményének bemutatásáról szól – mondta lapunknak Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet vezetője nem tartja szerencsésnek a sajtó egy részének politikai támadásait egy nemzeti és keresztény kiállítás kapcsán. Jobb lenne megvárni a kiállítást, amin csapategységben dolgoznak az azt megvalósító intézmények. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a műtárgyak kölcsönzése zökkenőmentesen zajlik, mindent előkészítettek. Makoldi Miklós régész azt is elmondta, hogy a korábbi elképzelés, a késő antik alapokon nyugvó, karoling és szláv gyökerű Árpád-kori kultúra bemutatása helyett ők egy Szent István-i, sajátosan magyar keresztény kultúrát szeretnének bemutatni a kiállításon, amelyet egyébként mindkét főigazgató és a székesfehérvári igazgató is támogat.

Senki nem einstandolt semmit 

– kezdi beszélgetésünket Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. – Éppen annak a tanúbizonyságát látjuk, hogy az intézményvezetők között párbeszéd van.

A főigazgató szerint a kiállításszervezés során olyan észrevételeik merültek fel, amelyeket a konzorciumi partnereik támogatnak. Sőt a kiállításszervezés utolsó etapjára a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának javaslatára, a hatékony munkavégzés érdekében egy kézbe kerültek a kurátori feladatok. Annak a Makoldi Miklósnak a kezébe, aki Horvátországban – a horvát kollégái jelenlétében – kiemelhette Hunyadi Mátyás fiának és unokájának földi maradványait, valamint részt vett az Abasáron Aba Sámuel nemzetségfői, majd királyi központjában található ezeréves apátság feltárásában, és igen, az is tény, hogy ezek a kutatások Kásler Miklós ötletei voltak. Ebben semmi meglepő nincs, mert tárcavezetőként feladata is irányítania a minisztériumhoz tartozó háttérintézményeket.

Tázláron pedig – Gallina Zsolttal közösen – a tatárjárás egyik legnagyobb pusztítást szenvedett, utolsó magyar védvonalát tárta föl, ahol a helyiek halálukig küzdöttek. Makoldi Miklósban és családjában generációk óta olyan tudás és látásmód halmozódott fel, amire most szükségünk van. Fontos azonban kiemelnem, hogy hiába ő a kurátor, ettől még nagyon sokan dolgoznak a kiállításon. A műtárgykölcsönzések is folyamatban vannak, kiválóan haladnak, de a székesfehérvári kollégákat is említhetem, akik az egész kiállítást felépítik

 – mondta a főigazgató.

Az ellenzéki sajtóban megindult támadás azt sejteti, hogy inkább politikai, eszmei indítékai vannak a dolognak, semmint szakmaiak.

Szomorú, hogy a doni katasztrófa napján, amikor a Magyar Királyi Honvédségben szolgálatot teljesítő katonák emléke előtt hajtunk fejet, azok előtt, akik életüket adták hazájukért, megsebesültek, hadifogolytáborokba kerültek vagy nyomtalanul eltűntek, ilyen valótlan tartalmú cikkekkel kellett foglalkozni. Az, hogy egy kicsit még jobb lett, javára változott a kiállítás tartalma, szerintem előny. Az pedig, hogy az ellenzéki sajtóban körbefut egy valóságalap nélküli hír, már meg sem lep. A félrevezető hírek lényegében ugyanazok, és mára már unalmasok. Fárasztó olvasni, én nem is javaslom

 – mondja Horváth-Lugossy Gábor.

– A kiállítás eleve nem a kísérőkötetről szól, hanem magáról az Árpád-ház kivételes teljesítményének bemutatásáról. Számos kiváló kutató van az országban, aki eddig kevés lehetőséget kapott, pedig felkészültsége és szakmai tudása megvan. Örömmel osztják meg tudásukat a tanulmánykötetben. Vészforgatókönyvre nincs szükség, mert a kiállítást megvalósító konzorciumi partnerek ugyanúgy haladnak előre, szervezik a kiállítást – mondta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

EZERÉVES, MAGYAR

Késő antik alapokon nyugvó, Karoling- és szláv gyökerű Árpád-kori kultúra bemutatása helyett én a Szent István-i, sajátosan magyar keresztény kultúrát szeretném előtérbe helyezni

 – mondta lapunknak Makoldi Miklós régész, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású székesfehérvári kiállításról. Ahogy említettük, az ellenzéki médiában sajtótámadást indítottak amiatt, hogy Makoldi Miklós lett a tárlat új kurátora, és kiemelték, hogy eltávolította a kiállításról a „muszlim, zsidó és nomád” elemek jelenlétét – az igazság ezzel szemben sokkal összetettebb.

Az Árpád-ház projekt keretében teljesen felújítják az egykori ciszterci rendházat, mai múzeumot Fotó: Magyarságkutató Intézet

A kiállítás megvalósításának a határideje az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója, mely fix dátum, ezért egy kurátor kezébe akarták adni a döntést, hogy lendítsen a folyamatokon. A sajtóban elterjedt híresztelések a kiállítás 90 százalékos elkészültségéről szóltak, Makoldi Miklós szerint a kiállítás ezen szakaszában ez túlzó, de nem is százalékokról kell beszélni, hanem a célegyenesben előttünk álló feladatokat elvégezni. Véglegesíteni a kiállítási forgatókönyvet, lezárni a műtárgykölcsönzéseket és így tovább. Makoldi Miklós úgy nyilatkozott, hogy a kiállítás 17 terme közül háromban javasoltak változásokat  a fenti elgondolások alapján. A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállításnak a fő mondanivalója ugyanis a magyar kormány döntése alapján az Árpád-ház és az ezeréves magyar kereszténység kialakulásának bemutatása. Makoldi Miklós szerint ehhez képest az első, legnagyobb hatású terem, amibe a vendég megérkezett volna, nagyrészt a 9. századi Karoling Pannóniáról szólt volna, és nem illeszkedett szervesen a kiállítás koncepciójához.

– Megértem, hogy be akarták mutatni a Kárpát-medencei kereszténység előzményeit, de túlzónak éreztem a mértékét. Javaslatomat elfogadták és jónak találták a társintézmények, hogy ennek az egész térnek igazából a honfoglalás koráról kellene szólnia. 

Mivel a kereszténység kialakulásáról szól a kiállítás, ezért éreztem úgy, hogy túl sok figyelmet kap a nem keresztény népek története, amelyek elhanyagolható hányadát tették ki az Árpád-kori népességnek. 

A tatárjárásról szóló teremben lényegében csak kincsleleteket állítottak volna ki – ezt meghagytuk –, de szerintem ez elvonja a figyelmet a lényegről, mégpedig IV. Béla második honalapításáról, várépítő programjáról. Ráadásul azt sugallja ez a terem annak a több tízezer gyermeknek, aki látja, hogy a tatárjáráskor rengeteg kincsünk volt, ez tehát egy nagyon jó korszaka volt Magyarországnak. Hangsúlyt kapott eleink hősies védekezése, talpra állása. Emellett a városok és a településrendszer kap nagyobb hangsúlyt, hisz európai szintű vár- és városrendszer alakult ki hazánkban. Jól példázzák ezt a bugac-pétermonostori és abasári feltárások, amelyek bizonyítják, hogy a 11. századtól ugyanolyan váro­sias szintű települések létesültek hazánkban, mint Nyugat-Európában. A falvak helyett inkább ezeket hangsúlyozzuk – mondta Makoldi Miklós.

– Szintén konszenzus alakult ki a konzorciumi partnerek tekintetében, hogy bekerült a kísérő tanulmánykötetbe az Árpád-ház történetéről szóló történeti áttekintés, úgy, ahogy a tatárjárásról is. Ha ennek hatására a korábban felkért szerzők közül többen visszavontak tanulmányukat – mondta a kutató – tiszteletben tartom döntésüket, ezért újabb szerzőket kértünk fel helyettük. Teljesebb kötet kerülhet majd így kézbe.

KARD ÉS EREKLYE 

– A múzeum által kijelölt korábbi kurátorok, Ritoók Ágnes és Simonyi Erika kiváló munkát végeztek, nagyon hálás vagyok nekik. A decemberben kinevezett új kurátor tehát nem a nulláról kezdte a munkáját, csupán befejezi és a saját koncepciója alapján árnyalja a csaknem teljesen kész kiállítási koncepciót. A kiállítást jórészt a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményére alapozzák, és természetesen nagyon sok külföldi műtárgyat fogunk kölcsönözni; ezt a folyamatot a mi múzeumunk bonyolítja le, hiszen olyan partnerektől kérünk kölcsön műtárgyakat, akikkel régi szakmai kapcsolatban áll a Nemzeti Múzeum. A műtárgyak kölcsönzése zökkenőmentesen zajlik, mindent előkészítettünk – mondta lapunk érdeklődésére L. Simon László.

Szent István kardja a prágai Szent Vid-székesegyházban Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 

 Arra is emlékeztetett, hogy rengeteg magyarországi intézménytől is kapnak tárgyakat, szinte az összes magyar múzeum érintett ebben a projektben. 

Külföldről olyan különleges, Árpád-korral kapcsolatos műtárgyakat hoznak majd a székesfehérvári kiállításra, mint Szent István ereklyetartója (Aachen), Szent István kardja (Prága), a salzburgi ezüstkereszt (Salzburg), egy III. Béla-kori jövedelem-összeírás, mely alapján a magyar uralkodó európai egyik leggazdagabb koronás főjének számított (Párizs), egy Árpád-kori aranydiadém darabjai (Bukarest) és még több mást.

– A kiállításon túl arról is érdemes beszélnünk, hogy az Árpád-ház projekt keretében egy rendkívül fontos beruházás valósult meg Székesfehérvárott: a város patinás múzeumépületét, az egykori ciszterci rendházat teljesen felújították. Új bejárattal, fogadórésszel bővül az emblematikus épület, amelybe korszerű vitrineket szereznek be, s olyan gépészeti megoldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik elsőrangú műtárgyak tárolását és bemutatását – mondta L. Simon László.

Borítókép: Szent István megkoronázása, Melocco Miklós esztergomi szobra (Fotó: MTI/ Mohai Balázs)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.