Méltó helyén ­Borbás Dorka üvegművész alkotása

A koronavírus természetére jellemző kiismerhetetlenséget jeleníti meg Borbás Dorka Ferenczy Noémi-díjas üvegművész hetedik köztéri üvegszobra, a Covid-emlékmű. A műalkotás hosszas keresés után méltó helyére került a Pécsi Tudományegyetem orvoskarának új, modern épületéhez tartozó parkjában.

Zana Diána
2022. 03. 25. 6:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amit nem ismerünk, az uralkodik rajtunk – mutat rá a művésznő, aki mégsem a drámai, sokkal inkább az ismeretlen, megfoghatatlan oldaláról közelítette meg a Covid-témát. Az üvegfelületekre ráeső, azokról intenzíven reflektáló, valamint a rajtuk áthatoló fény mindig más képet vetít az alászórt fehér kavicsra, így aztán különböző arcait mutatja, ahogyan a vírus is az elmúlt években. 

A futurisztikus, innovatív anyagok használata, a nemes rozsdamentes acél és a laminált üveg ugyanakkor a XXI. századi modernitást tükrözi, amely tökéletesen illeszkedik a helyszínhez. 

A Modern városok programban több mint tizennégymilliárd forintból megépült oktatási és kutatási épületszárny ugyanis a legkorszerűbb technológiai újításokkal biztosítja az eddigieknél is magasabb szintű elméleti és klinikai oktatási környezetet a Pécsi Tudományegyetem hallgatói és tanárai, valamint a kutatók számára.
Az egyetem oktatója, a klasszikus és a kortárs üvegművészet iránt elkötelezett Sík Attila javaslatára az új épületszárny szomszédságában lévő, szintén megújult, egyhektáros – a művésznő szavaival élve – dizájnminőségű parkban kapott helyet az emlékmű, amelyre az új épülettömbből, illetve a négyszáz ágyas kórház ablakaiból és függőfolyosóiról is rálátni. A művésznő célja az attraktív megjelenítéssel a gyász helyett a remény és a hála kifejezése volt már az ötlet megszületésétől kezdve. Ez utóbbit mutatja az emlékmű egyik kis fémfelületére gravírozott szöveg is: „Hálául az egészségügynek és tudománynak.”

Korábbi beszélgetésünk alkalmával Borbás Dorka az újjászületés és összefogás derűs jelképeként mutatta be a szobrot. 

A sci-fi filmekbe illő ikozidodekaéder – olyan test, amelynek felületét tizenkét ötszög és húsz háromszög alkotja – átmérője kilencven centiméter, melyhez gömbös végű tüskék csatlakoznak, a teljes alkotás ezekkel együtt százötven centiméteres.
– Ez mindenképpen egy feszes, geo­metrikus forma. 

Bár a vírus nem élő szervezet, mégis kicsit organikusabbá vált azáltal, hogy különböző méretű, véletlenszerűen elhelyezett színes, sejtszerű körökkel láttam el a felszínét 

– meséli a művésznő, aki a laminált biztonsági üveg rétegein buborékszerűen irizáló felületet alkotott. Mint mondja, az olyan hagyományos szobrászati alapanyagok, mint a fa, a kő vagy a bronz, sosem tudnák prezentálni azt az egyszerre ijesztő, megfoghatatlan és bizarr külsőt, melyet a vírus maga is megjelenít.


Az idén egyébként az üvegművészet nagyobb hangsúlyt kap annak köszönhetően, hogy az ENSZ a Nemzetközi Üvegszövetség kezdeményezésére 2022-t az üveg nemzetközi évének nyilvánította (2022 International Year of Glass), melynek elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet az üveg rendkívüli sokszínűségére és a mindennapi életünkben betöltött innovatív szerepére. Az eseménysorozat keretei között Borbás Dorka művészetével is találkozhatunk majd.

Borítókép: A Covid-szobor (Fotó: Lukácsi Liza)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.