Amit nem ismerünk, az uralkodik rajtunk – mutat rá a művésznő, aki mégsem a drámai, sokkal inkább az ismeretlen, megfoghatatlan oldaláról közelítette meg a Covid-témát. Az üvegfelületekre ráeső, azokról intenzíven reflektáló, valamint a rajtuk áthatoló fény mindig más képet vetít az alászórt fehér kavicsra, így aztán különböző arcait mutatja, ahogyan a vírus is az elmúlt években.
A futurisztikus, innovatív anyagok használata, a nemes rozsdamentes acél és a laminált üveg ugyanakkor a XXI. századi modernitást tükrözi, amely tökéletesen illeszkedik a helyszínhez.
A Modern városok programban több mint tizennégymilliárd forintból megépült oktatási és kutatási épületszárny ugyanis a legkorszerűbb technológiai újításokkal biztosítja az eddigieknél is magasabb szintű elméleti és klinikai oktatási környezetet a Pécsi Tudományegyetem hallgatói és tanárai, valamint a kutatók számára.
Az egyetem oktatója, a klasszikus és a kortárs üvegművészet iránt elkötelezett Sík Attila javaslatára az új épületszárny szomszédságában lévő, szintén megújult, egyhektáros – a művésznő szavaival élve – dizájnminőségű parkban kapott helyet az emlékmű, amelyre az új épülettömbből, illetve a négyszáz ágyas kórház ablakaiból és függőfolyosóiról is rálátni. A művésznő célja az attraktív megjelenítéssel a gyász helyett a remény és a hála kifejezése volt már az ötlet megszületésétől kezdve. Ez utóbbit mutatja az emlékmű egyik kis fémfelületére gravírozott szöveg is: „Hálául az egészségügynek és tudománynak.”
