Gyimesbükkből jövet, késő délután ellátogattunk a csíksomlyói kegytemplomba. Egyszerre értünk ide a gyergyóalfalui keresztaljával, akik a hagyomány szerint elsőként érkeznek Mária üdvözlésére. A csíksomlyói kegyszobor figyelmeztetésének és közbenjárásának tulajdonítják a székelyek azt, hogy 1567-ben a Tolvajos-tetőn le tudták győzni János Zsigmond seregét. A gyergyóalfalui István pap Csík és Gyergyó népének élére állva a Tolvajos-tetőn állította meg a sereget, akik hitük erőszakos megváltoztatására akarták kényszeríteni őket. Így tarthatta meg katolikus hitét Csík és Gyergyó vidéke. Innen ered tehát, hogy az alfalvi keresztalja halad az élen a búcsúba menő keresztalják közül. A kegytemplomba lépve valósággal megüti az embert a fenség és hálatelt szívvel lépked a főoltár mögött őrzött Mária-szobor felé. Hatalmas sorok kígyóznak, hogy megérinthessék a szobrot, mely a 16. század elején készült hársfából. Babba Máriát, a Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható. Királynőként a fején korona, jobb kezében jogar, bal karján a szintén koronás kis Jézus. „És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a Napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a Hold, és az Ő fejében tizenkét csillagból korona” (Jelenések könyve). A szó – Babba – eredete a múlt messzi homályába vész, eleink talán keletről hozták magukkal. Jelentése, úgy vélik: szép.
A századok folyamán a kegyszoborral számtalan csoda történt, sok ima meghallgatásra talált. Több alkalommal is olyan fényben ragyogott, hogy világossága betöltötte a templomot. A hit szerint a Napba öltözött asszony arcának színeváltozása, a feltűnő szomorú arckifejezése a hívek számára jelezte valamilyen ellenség, vagy veszély közeledtét és többször könnyezett is. Az 1661-es török-tatár betöréskor, amikor a templomot felgyújtották a támadók, a szobor sértetlen maradt. A hagyomány szerint az egyik tatár vezér el akarta szállítani a szobrot, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudta elhúzatni a szekeret. A tatár vezér miután kardjával hozzávágott a szoborhoz, karja bénán lehanyatlott. A Szűzanya arcán ma is láthatóak a sérülések nyomai, melyeket nem tudtak eltüntetni. A Szűzanya oltalmába vetett hit nagyon hamar elterjedt a katolikusok körében, amelynek következtében Csíksomlyó a székelység legjelentősebb búcsújáró helyévé vált.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!