– Az alkotó akaratnak elrendelt ideje van: ismerjük fel benne a lehetőséget amikor a nagy építészprofesszorok személyiségét felidézzük. A Műegyetem épületében állva annak az alkotóműhelynek a szellemiségét idézzük fel, mely örökség az alkotó akarat legszebb mesterségét tárja elénk – fogalmazott a köszöntésében Lánszki Regő építészeti államtitkár.
A Műegyetem 240 éves fennállása óta rengeteg értéket teremtett. Az építészet az egyik olyan terület, amire a legbüszkébbek lehetünk, hiszen itt a művészi ambíciók ötvöződnek a mérnöki megvalósítással
– emelte ki a köszöntésében Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, hozzátette, az építészet területén a kreatív gondolatokat kényszerítő körülményekkel kell összehangolni, amelyhez önfegyelemre van szükség. A két professzor életműve szakmai iránymutatásul szolgál e célok megvalósításához. A két professzor személyiségét, alkotói hitvallásukat, életművük tanulságát felidézve kiemelte, Pecz Samu nemcsak kiváló építész és a szerkezettervezés iskolateremtő professzora volt, hanem szeretetreméltó tanáregyéniség is. Hajnóczi Gyula pedig építészettörténészi ars poeticájában örök érvényű gondolatokat fogalmazott meg a mában alkotó építész és a történelem kapcsolatáról.
A száz éve elhunyt Pecz Samu (1854–1922) a Műegyetem kezdeti időszakában a hazai építészképzés meghatározó személyisége volt. Építőművészként a legismertebb, a városképet is meghatározó alkotásai: a Szilágyi Dezső téri református templom, a debreceni Kossuth utcai református templom, a Millenniumra tervezett Vámház körúti Vásárcsarnok, az egykor a Műegyetem számára épült, ma az ELTE részét képező Gólyavár, a Beregszászi Gimnázium, az Ungvári Alreáliskola, a Fasori Evangélikus Gimnázium és templom, az Üllői úti tisztviselőház vagy a Magyar Országos Levéltár épülete.
Hajnóczi Gyula (1920–1996) Kossuth- és Ybl-díjas akadémikus, építészprofesszor a BME Építészmérnöki Kar háború utáni történetének meghatározó alkotója és pedagógusa volt.
Napjaink építészgenerációinak a többsége a professzor ókori építészetet bemutató előadásain keresztül ismerte meg az antik építészet fontosságát, az építészet alkotófolyamatának örök érvényűségét.
A római kori maradványok méltó bemutatását célzó fejlesztési programok meghatározó, szinte egyedüli helyreállító építésze volt. Nevéhez fűződik többek között az aquincumi romkert, Tác-Gorsium, a szombathelyi Iseum rekonstrukciója. Munkáiba rendszeresen bevonta legtehetségesebb tanítványait.
Borítókép: Hajnóczi Gyula szobra, Szathmáry Gyöngyi szobrászművész munkája (Forrás: BME PR- és marketingcsoport)
