időjárás 7°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Navracsics: Pontosan, és alaposan kell teljesíteni a többi vállalásunkat is

A tizennégy stációból álló szoborcsoport Párkányi Raab Péter szobrászművész munkáját dicséri

Ünnepélyesen felavatták Európa legjelentősebb örömútját

Borsodi Attila
2022.09.14. 16:45 2022.09.15. 22:26
Ünnepélyesen felavatták Európa legjelentősebb örömútját

Felavatták a Via Lucist (örömút) Péliföldszentkereszten. A szoborcsoportot, Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotását P. Andrásfalvy János SDB magyarországi szalézi tartományfőnök áldotta meg. Az ünnepségen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt emelte ki, hogy a mai korban el kell döntenünk, hogy csupán csodáljuk Krisztust vagy készek vagyunk őt mindenben követni.

Az ember ősidők óta vágyik az istenire, a csodára, a természetfelettire vagy csupán valamire, ami túlmutat rajta. De amikor ezzel végre szembesül, ha nincs elég hite, értelme és korlátozottsága okán képtelen azt elhinni, elfogadni

– jelentette ki Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke szerdán délután Péliföldszentkereszten a Via Lucis (örömút) átadó ünnepségén. A politikus a köszöntőbeszédében kifejtette: pusztán az emberi rációra támaszkodva szinte felfoghatatlan, hogy Isten annyira szeret bennünket, hogy kész volt feláldozni egyszülött fiát értünk. A politikus ennek kapcsán rámutatott: a szeretet mértékegysége az áldozat. Latorcai János a beszédében kiemelte, hogy a mai világunkat egyre mélyebben hatja át a halál kultúrája, ehhez képest a személyes halállal, az elmúlással egyre kevésbé tudunk megbirkózni. – A mai korban el kell döntenünk, hogy csupán csodáljuk Krisztust vagy készek vagyunk őt mindenben követni – mutatott rá, hozzátéve: könnyen lehet, hogy ez ma döntő jelentségű választás, amely tőlünk is áldozatokat fog követelni.

P. Andrásfalvy János SDB, a magyar szaléziak tartományfőnöke az ünnepségen, amely egybeesik a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepnapjával, arról beszélt, hogy a Via Lucis szoborsorozat egy sok évtizedes álmot öntött kőbe, páratlan szép művészi megfogalmazásban.

Ennek kapcsán megemlítette, hogy az örömút gondolata P. Ábrahám Béla SDB volt magyarországi szalézi tartományfőnöktől származik. Mint elmondta, ezt az imaformát az 1990-es évek elején kezdték el Péliföldszentkereszten a lelkigyakorlatok során. Később – mint fogalmazott – a támogatóik észrevették, hogy a Via Lucis modern imaformájának lelki gazdagságát szoborba lehet önteni, és így felkérték Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművészt ennek megvalósítására. 

A kiváló munka most már eredeti és talán egész Európában páratlan módon hirdeti, hogy Krisztus szenvedése és halála nem volt hiábavaló. Ő fel is támadt a halálból, megerősítette övéit, és megmenti azokat is az örök életre, akik őt segítségül hívják

– fűzte hozzá.

Párkányi Raab Péter szobrászművész pedig azt hangsúlyozta, hogy örömút nincs keresztút nélkül. – Egyéni életünkben mindannyian végigjárjuk saját stációinkat, ami kinek könnyebb, kinek nehezebb. De emberi minőségünket a stációink bejárása és az út el nem hagyása határozza meg – hívta fel rá a figyelmet.

Az örömút szoborcsoport átadó ünnepségén részt vett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (Emet) megbízott főigazgatója, aki a Magyar Nemzet kérdésére az örömúttal kapcsolatban elmondta: amikor szomorúság, háború és szenvedés van körülöttünk, aközben iszonyú nagy szükségünk van az örömre és a fényre. – Ebből a szempontból szimbolikusnak érzem, hogy éppen most jött létre a Via Lucis. Talán arra is rá tudunk ezzel világítani, hogy ebben a sötétségben a feltámadás és a fény az egyetlen lehetőségünk és az utunk – jegyezte meg Bús Balázs. Szavai szerint erre az örömútra azért is nagy szükségünk van, mert a feltámadás nélkül nincs értelme a szenvedésnek.

A köszöntőbeszédek elhangzása után P. Andrásfalvy János SDB megáldotta a Via Lucist, majd csatlakozott hozzá Latorcai János, Párkányi Raab Péter és P. Ábrahám Béla SDB, és együtt avatták fel az örömutat.

A búcsúra érkező zarándokok ezután bejárták a stációkat, a hívek imádkozva, az egyes szobrokat megcsodálva tették meg a több száz méteres utat. Ezt követően a lourdes-i barlangnál ünnepi szentmisét mutattak be, amelyet P. Ábrahám Béla SDB, a magyarországi szaléziak korábbi tartományfőnöke celebrált. A rendezvény gospel koncerttel fejeződött be.
 

Emlékezés a feltámadásra. Az örömút egy katolikus ájtatosság, amelyet jellemzően a húsvét és pünkösd közötti időszakban gyakorolnak. A Via Crucishoz (keresztút) hasonlóan a Via Lucis is tizennégy stációból áll, amelyek a föltámadás utáni újszövetségi eseményeket örökítik meg, és a föltámadt Krisztus tanítványaival való egy-egy találkozásának állítanak emléket. Ezeken az újszövetségi jeleneteket megörökítő helyszíneken a keresztény hívek elmélkedhetnek, imádkozhatnak. A Via Lucis előzményének tekinthető a sokkal régebbi múltra visszatekintő keresztúti ájtatosság, amelyet különösen a nagyböjt idején gyakorolnak. Ennek során a katolikus hívek Jézus szenvedésein és keresztre feszítésének eseményein elmélkedhetnek.

Borítókép: Párkányi Raab Péter és az alkotása (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.