A háborúnak vége, ha te is akarod

A háborúnak vége! Ha akarod – Tribute to Yoko Ono című kamarakiállítás nyílik holnap délután a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat a békevágy és a béke témájához kapcsolódó alkotásokat mutat be a legismertebb kortárs japán képzőművész és zenész, Yoko Ono életművéből. Interaktív és performatív művek, valamint festmények, szobrok és rövidfilmek lesznek láthatók a kiállításon, amelyek a béke fontosságára hívják fel a figyelmet. A kamarakiállítás bevételéből származó összeget az ukrajnai háború áldozatainak támogatására fordítják.

Gulyás Gábor, a tárlat kurátora mutatta be lapunknak a majdnem kész kiállítást. A Nemzeti Múzeum előtti kovácsoltvas kerítésnél találkoztunk, ahol már kifüggesztették Yoko Ono szövegeit, melyek fájdalmas mondatai összefüggnek. Ötvenkét évvel ezelőtt advent első vasárnapján jelentek meg szórólapok New Yorkban „War is over! If you want it” (A háborúnak vége, ha te is akarod) felirattal. A Yoko Ono kezdeményezésére indult projekthez később csatlakozott John Lennon is, akkor a vietnámi háború ellen tiltakoztak – mondta Gulyás Gábor.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a békeaktivista megnyilvánulás ismét aktuálissá vált az ukrajnai háború miatt.

Az épület előcsarnokában már áll a Kívánságfa a békéért elnevezésű installáció, amelyre az ukrajnai béke eléréséhez szükséges kívánságokat, üzeneteket helyezhetik el a látogatók. A fára felakasztott üzenetek a kiállítás után Izlandra kerülnek, a Képzeld el a békét! torony tövébe, a Kollafjördur-öbölben lévő Videy-szigetre.

A kiállítás terébe lépve Yoko Ono Béke című műve fogadja a látogatókat. Majd egy hatalmas falfelületet látunk, ahol Az én anyukám gyönyörű című interaktív falon üzeneteket írhatnak a belépők édesanyjuknak. Egy menekülthajó áll az egyik kiállítótérben, amelyre a békével, a reménnyel kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat is ráfesthetik a látogatók.

 Különleges darab az a fehér sakk-készlet, amelyből 21 darabot készített a művész. Ebből a budapesti tárlaton két sakk-készlet látható Játssz bizalommal! címmel, az egyik a Ludwig Múzeum gyűjteményéből. A készlet sajátossága, hogy egységesen fehér színű, így amint elkezdik a játékot, nem tudják, ki az ellenfél. A háború szimbólumaként értelmezhető.

Különleges performanszt is láthatnak a látogatók a kiállításon. A Levágott darab című előadás a művészettörténetben az egyik legelső, közismertté vált művészeti akció volt. Yoko Ono először 1964-ben a tokiói Sogetsu Art Centerben mutatta be, később New Yorkban és nyugati nagyvárosokban is. Az eredeti performanszban Yoko Ono ruhájából vághatott le egy darabot a közönség, az elmúlt két évtizedben már több olyan előadása volt, amelyben nem a japán művész szerepelt.

A fővárosi tárlaton tizenkilenc alkalommal lesz látható az előadás, első alkalommal Trill Zsolt színész részvételével.

A kiállított tárgyak között van a Nyisd ki az elmédet 90 című installáció, amely a nyitottságra inspirál. Egy kulcs szerepel benne, amely fontos motívum a japán és keleti kultúrákban.

Gulyás Gábor négy képet mutatott meg az egyik falon, amelyeket nem Yoko Ono festett, de ellátta kézjegyével. Mint mondta, úgy keletkeztek, hogy kiállításain kitett egy-egy üres vásznat, és megkérte a látogatókat, hogy fessék meg. Mindenki belefestett valamit, a végén megnézte, és ha tetszett neki, akkor aláírta. Négy olyan kép van itt, ami így készült New Yorkban.

Yoko Ono, a konceptuális művészet iskolateremtő mestere 1933. február 18-án született Tokióban, híres szamurájok leszármazottjaként. Arisztokrata származásának köszönhetően a középiskolában egy osztályba járhatott Akihitóval, a későbbi japán császárral. Yoko Ono a második világháború után elkezdődő modernizmus legnagyobb hatású japán művésze, aki Magyarországon a popkultúrának köszönhetően vált ismertté, miután 1969-ben feleségül ment John Lennonhoz, a The Beatles vezéregyéniségéhez. Házaséveik alatt és azóta összesen harminchárom zenei nagylemezt adott ki, több mint hatvan filmet készített, számos könyvet írt, életművének legjelentősebb része azonban a képzőművészethez kapcsolódik.

Borítókép: Újra aktuálissá váltak az ötven évvel ezelőtti szimbólumok (Fotó: Teknős Miklós)