A magyar irodalom pótolhatatlan értéke

Sinka István Kossuth-díjas író-költő születésének 125. évfordulója alkalmából emlékestet rendezett hétfő este a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozata, együttműködve a Magyar Írószövetséggel a Pesti Vigadó Makovecz-termében.

Munkatársunktól
2022. 11. 30. 10:00
2022.11.28. Budapest Sinka István 125 – emlékest a Pesti Vigadóban A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata és a Magyar Írószövetség Sinka István 125 címmel emlékestet rendez a Pesti Vigadó Makovecz termében, ezen kerekasztal-beszélgetéssel idézik meg a „Fekete bojtár" alakját. Sinka István (Nagyszalonta, 1897 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar költészet és prózaírás egyik nagy alkotója. Pályája a népi írók mozgalmához kötődik. Sinka István 125 – emlékest a Pesti Vigadóban A proletárdiktatúra éveiben hosszú szilenciumra ítélték, az 1956-os magyar forradalom napjainak kivételével 1961-ig nem jelenhettek meg írásai, könyvei. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Életműve máig nem nyerte el méltó helyét szellemi köztudatunkban és az oktatásban. Születésének 125. évfordulóját ünnepelve erre is szeretnénk felhívni a figyelmet. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Ágh István költő, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, dr. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, Medvigy Endre József Attila-díjas irodalomkutató, Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja Moderátor: Erős Kinga Andrea, a Magyar Írószövetség elnöke Közreműködik: Horányi László Jászai Mari-díjas színművész Helyszín: A Magyar Művészeti Akadémia székháza, a Pesti Vigadó, Makovecz terem Fotó: Arpad Kurucz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A mai alkalom azért is emlékezetes, mert a Sinka-életmű jelentőségéhez képest érzékelhetően nagyon kevéssé van jelen mind a magyar szellemi életben, mind az irodalmi köztudatban. Ez egy nagy mulasztás, hiszen azt hiszem, a magyar nemzeti önismeretnek egy pótolhatatlan értéke ez az életmű – hangsúlyozta a hétfői Sinka István-emlékesten Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja. Hozzátette: a Kossuth-díjas író-költő munkásságát úgy kellene ismernünk, ahogyan a XIX–XX. századi nagy költőinkét, s mindenképpen emelné a magyar költészet rangját, ha a Sinka-életmű méltó helyen szerepelne az oktatásban. 

 

Az író-költő pályájáról, irodalmi értelmezéseiről Erős Kinga Andrea, a Magyar Írószövetség elnöke beszélgetett Mezey Katalinnal, Ágh István költővel, aki a nemzet művésze és az MMA rendes tagja, illetve Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténésszel. A nagyszalontai születésű alkotó munkáiban az ősiség és a modernitás egyaránt jelen volt. Sőt, ahogy a beszélgetés során elhangzott, egyfajta ország-, nép- és családismeret, amit Sinka a költészetével át tudott adni. Előszeretettel beszélt továbbá a pusztai életről és sorsokról, így minden ízé­ben közösségi e életmű. 

 

– Sinka István nemcsak magyar irodalmi, hanem világirodalmi jelenség. Nagyon fontos az a magyar irodalomtörténészek számára, hogy ne csupán a magyar irodalmon belül vagy a közép-euró­pai irodalmon belül keressék egy-egy alkotó kapcsolódási ­pontjait, hanem az egyetemes kultúrában is, hiszen nagyon érdekes dolgokat találhatunk – mondta Jánosi Zoltán József. 

Kiemelte azt is, hogy még arra is rá lehet mutatni, hogy az irodalomtudományi gondolkodás bizonyos szakaszokban és személyekről mennyire szűkös. Szó esett továbbá a népiség fogalmáról is, legfőképpen arról, hogy a népi vonulattal kapcsolatban a hazai irodalomtudományi gondolkodás bennrekedt az úgynevezett népiség fogalmában, mindent ehhez próbál hozzákötni. 

 

 

Kiemelték, hogy Sinka valóban arról a világról beszélt, ahonnan származott; de ennél sokkal több. Jánosi Zoltán József hozzátette azt is, hogy az értelmezésekben tetten érhető e terület Nyugat-centrikussága, éppen ezért inkább világirodalmi kontextusban kell értelmeznünk Sinka István művészetét. Mint mondta, Sinka egészen a költészet születéséig hátrál vissza: művei szinte rituális közelségben vannak az emberi sorsokkal. Az esten Horányi László színművész szavalt, illetve énekelt Sinka-verseket.

 

Borítókép: Pillanatkép a hétfő esti kerekasztal-beszélgetésről (Fotó: Kurucz Árpád)

 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.