Táncvers és egy táncnovella

A Székesfehérvári Balettszínház bemutatóján egymást követi Egerházi Attila Cirkusz című darabja, melyet Müller Péter Isten bohócai című regénye alapján készített, és Jirí Kylián, a világhírű cseh koreo­gráfus Un ballo című műve. Az est november 30-án 19 órakor látható a Nemzeti Táncszínházban. Lapunk Egerházi Attilát, a Cirkusz koreográfusát, a Székesfehérvári Balettszínház igazgatóját kérdezte a darabokról.

2022. 11. 28. 6:55
Fotó: KORTVELYESI LASZLO
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az Un ballo és a Cirkusz miért jelentős a Székesfehérvári Balettszínház társulatának életében?
– Jirí Kylián az egyik legnagyobb élő koreográfus, a Holland Táncszínházat (NDT) ő tette naggyá. Magyarországon két helyen lehet Kylián-darabot látni: a Magyar Nemzeti Balettben, és nálunk. Az Un ballót Kylián az NDT junior társulatának koreografálta, és lényegét így összegezte: „Tánc, zene, semmi több” Ravel Couperin sírja és Pavane darabjaira koreografálva. Inspirációként Die­go Velázquez Infantes című portrésorozata szolgált, amelyen a spanyol királyi család megörökített gyermekeinek arcán a halál előérzete tükröződik. Az Un ballo absztrakt mű, Jirí Kylián nyilatkozata szerint a darab mindenféle komplex érzelmi tartalomtól mentes.

– Megjeleníthető az ifjúság és a halál érzelemmentesen?
– Kylián ezzel arra utalt, hogy a szándék volt, hogy a darab ne legyen érzelgős, patetikus. Az Un ballo tárgyilagosan, művészi eszközökkel válik költőivé. Hajaz Ady költészetére, ő is szikáran tud írni, érzelemdúsan, mesteri technikával forgatja a szavakat, Kylián táncköltészetet alkot. Nem érzelgős, hanem érzelemdús. Az est második felében a Cirkusz című kortárs táncszínházi produkcióját láthatjuk, amelyet Müller Péter Isten bohócai című regénye inspirált. A regény története szerint egy lebontásra ítélt cirkusz porondján a bohócok mestere az utolsó estén tánccal tanítja a tanoncokat.
– Mi adja a darab aktualitását?
– Örök érvényű dolgokról beszél, arról, hogy mit jelent embernek lenni. Az Isten bohócai majdnem bibliai mű, Müller szerint ez a legfontosabb könyve. A Bario nevű mester a táncon keresztül tanít a könyvben. A tánc a leg­ősibb nyelvünk, többet jelent a szavaknál, Müller Péter és én is, koreográfusként, ezt vallom. A cirkusz csak ürügy, az életről van szó. Valójában Jézus tanítja a tanítványokat vagy egy mai igazi mester.

– Miért került egymás mellé ez a két mű?
– Két önálló értékű műről van szó. Azért tettem őket egymás mellé, mert különbözőképpen közelítik meg a táncszínházat. A Kylián-darab vegytiszta táncköltészet, nincs cselekmény. A Cirkusz a könyv történetének lepárlása. Majdnem cselekményes balett. Kylián darabja táncvers, a mi darabunk Müller Péterrel táncnovella. Egy estében jól kiegészítik egymást. A Kylián-darab sűrű, 17 perces, a Cirkusz csaknem egyórás.

– Ha már mai mesterek mai tanításai kerültek szóba: hogyan hasznosíthatók az életben a színházcsinálás mesterfogásai?
– Én fordítva tenném fel ezt a kérdést: hogyan lehet az élet tapasztalatait felhasználni a színházcsinálásban? Ez a dolog helyes sorrendje. Konkrét, az életből már ismert dolgot fordítunk le színházra. Az életet puzzle-darabokra szedjük, abból rakunk össze a költészet kötőerejével egy puzzle-t a színpadon, így még többet megtudunk magáról az életről.

Borítókép: Egerházi Attila a balettszínház igazgatója (Fotó: Székesfehérvári Balett Színház)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.