Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője folytatta néhány gondolattal arról, hogy a Via Lucis, azaz az Öröm útja (más néven a Fény útja), az Újszövetség Maraton és az advent szorosan összefüggenek.
A Via Lucis a Via Crucis, azaz a keresztút folytatása, az öröm, a hit és a remény útja. Így ugyanazokra a minőségekre hívja fel a figyelmünket, mint az adventi vasárnapok témái, sorban a hit, a remény, az öröm és a szeretet. Ezen a vasárnapon kezdődik a világosság és a remény öt hete.
Tóth Norbert kurátor, aki a most kiállító két művész munkásságát figyelemmel kíséri, felidézte, hogy a székesfehérváriak számára Párkányi Raab Péter azért is jól ismert, mert a Csók István Galériában néhány éve a Somogyi Győzővel közös kiállítása látogatói rekordot döntött.
Párkányi mára hetven köztéri szoborral büszkélkedhet világszerte, melyek között kő-, bronz- és famunkák is találhatók. Fotográfiáit Tóth Norbert nem is fotóknak, inkább kétdimenziós szobrászatnak nevezné.
A kurátor így összegezte a Kossuth-díjas szobrászművész alkotói univerzumát: – Párkányi karakteres egyéni világot alkot, fantasztikus mintázókészséggel, reneszánsz minőségben tud rajzolni. Klasszikus időket idéző eszköztárat mozgató, összegző alkat, aki a darabokat sajátos Párkányi Raab Péter-csavarral újra összerakja.
Sárba Katalinnal kapcsolatban kiemelte, hogy ő galériavezető, szervező is.
– Sárba a szakma kulcsfigurája, 15 országban négyszáz kiállítást csináltunk közösen. Sajátos, egyéni vizuális világ alakult ki benne, ami akkor jött felszínre igazán, amikor pár éve elkezdett fotózni.
A Via Lucis-sorozat Párkányi Raab Péter pár hónapja Péliszentkereszten megnyílt örömút stációjának bemutatására vállalkozott. A két művész fotóin, melyek a domborművekről készültek, kétféle szemlélet tükröződik: Párkányi Raab epikus úton, a fény-árnyék használatával, leíró jelleggel mutatja be a domborműveket, elmeséli, mi az, amire ő gondolt. A valóságban ezek a sztélék három méter magas vörös mészkőből készültek, magas domborművek, rendkívül nagy mélységgel. Helyesebb inkább olyan szobrokat mondani, melyek hozzátapadnak a felülethez.
Sárba Kataliné sokkal nőiesebb megközelítés. A fotók líraiak, ő részleteket ragadott ki a domborművekből, játszik a fény-árnyékkal, az élességgel és az életlenséggel.
Sárba alkotása vizuális költészet, érezni azt a nyár végi, ősz eleji hangulatot, amikor ezek a fotók készültek. – Szépen komponált, sajátos, magával ragadó világ. Olyan illúziót kelt, mely által egy mesébe, történetbe képzelheti magát az ember – összegezte a kurátor, majd néhány mondatban vázolta a Via Lucis teológiájának kialakulását egészen 1988-ig, amikor Sabino Palumbieri szalézi atya javasolta, hogy hozzanak létre 14 új állomást, melyek a feltámadás utáni eseményeket követik a Szentlélek kiáradásáig, ezzel hangsúlyozzák a keresztény üdvösségtörténet örömteli töltetét is. A Via Lucis az öröm, az élet útja.
A kiállítás megnyitója után a színház előcsarnokában az adventi koszorú első gyertyáját gyújtották meg Berze János református lelkipásztor, Bencze András evangélikus püspökhelyettes, Spányi Antal megyés püspök, Szikora János és Vargha Tamás. Az Újszövetség Maratonra a nagyszínpadon került sor, a bibliai felolvasás mellett a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium zenekara játszott.
Borítókép: a kiállítás (Fotó: Teknős Miklós)
