Folytatódik filmes időutazásunk. Ezúttal egy olyan világsztárt szeretnénk a mini toplistánk adta lehetőségekkel élve az olvasóinknak bemutatni, akiről mindenkinek van véleménye.
Van, aki szerint egy túlértékelt szépfiú, aki mindent ennek a külső tulajdonságának köszönhet, de van, aki szerint az egyik legjobb amerikai színész. A szépfiú jelző első fele megállja a helyét, hiszen valóban jóképű, sármos külsőre a színészünk, de már közel sem nevezhető fiatalnak, hiszen idén decemberben már az 59. életévét tölti majd be, és 1963-ban született Oklahomában, egy Shawnee nevű településen. De hogy ne csigázzam tovább a kíváncsiságukat, elárulom William Bradley „Brad” Pitt filmjeit próbáljuk meg egy ötös toplista segítségével közelebb hozni a filmek szerelmeseihez. Mindig érdekelték a filmek, a filmezés, de mielőtt sikeres lett, számos különleges munkát vállalt. Többek közt sztriptíztáncosokat fuvarozott limuzinnal, hűtőket is szállított, de az El Pollo Loco étteremláncot is népszerűsítette óriás csirkének öltözve. Szóval nem volt könnyű útja a világsikerig. Az 1980-as évek végén népszerű televíziós sorozatokban kezdett szerepeket kapni. Ebből az időszakból a legemlékezetesebb szerepét 1987-ben a Dallas című sorozatban nyújtotta. Majd szép lassan érkeztek a nagyobbnál nagyobb felkérések a vitathatatlanul jóképű színésznek. 1991-ben robbant be a köztudatba a Thelma és Louise című filmben. Majd első főszerepeit a Folyó szeli ketté (A River Runs Through It, 1992) Robert Redford oldalán és a Tom Cruise-zal forgatott Interjú a vámpírral (Interview with the Vampire, 1994) című filmekben kapta. Az első Golden Globe-jelölést az 1994-es Szenvedélyek viharában (Legends of the Fall) című filmért kapta, ahol Anthony Hopkins mellett szerepelt. Majd ezt követték sorban a nagyszerűbbnél nagyszerűbb mozik, amelyek mára Pittet Amerika egyik vezető színészévé tették. De Pritt nem elégedett meg csupán a színészettel, Plan B Entertainment néven saját filmprodukciós céget alapított. Többek közt ők készítették a 2007-es A tégla (The Departed) című, négy Oscart nyert filmet is. Brad Pitt számos szuperprodukcióban, kultfilmben és kasszasikerben szerepelt, így nem volt könnyű dolgunk az ötös lista elkészítésekor. Ezen a héten az ötödik helyezettnek ítélt filmjét, az 1998-as Martin Brest által rendezett, Ha eljön Joe Black (Meet Joe Black) című felkavaró filmdrámát mutatjuk be önöknek.
5. Ha eljön Joe Black (1998)
A film nagyon különleges történet. Viszonylag kevés romantikus film kezdődik úgy, hogy már az elején halálra gázolják a főhőst. Nos a Ha eljön Joe Black ilyen sokkoló jelenettel kezdődik. De a történet sem hétköznapi. William Parrish (Antony Hopkins), a dúsgazdag, New York-i üzletember alkut köt a halállal, azaz annak megtestesülésével, Joe Blackel (Brad Pitt). Az alku tárgya, hogy a halál addig nem viszi magával őt, amíg jól érzi itt magát a földön, az emberek között. Joe azonban beleszeret Parrish gyönyörű lányába (Claire Forlani), a szerelem pedig, mint tudjuk, csodákra képes. A halál és egy lány szerelme pedig több mint pikáns, igazi telitalálat. Brad Pitt valami elképesztő zsenialitással alakítja a megtestesült halált, aki még soha nem élt emberek között, így minden új a számára. Egyszerre félénk, ügyetlen, de ugyanakkor erős és határozott. Amikor Pitt feltűnik a vásznon, kettős érzése támad a nézőnek, hiszen ijesztő is, de közben mégis sármos és megnyerő modorú. Ahogy szép lassan járkál a kastélyban, kissé ügyetlenül, telitalálat. A film egy romantikus filmdráma, de annyira ízlésesen és tudatosan van felépítve, hogy éppen nem fordul át pusztán csöpögős szerelmi történetbe, de végig azon a szűk mezsgyén halad. A film egyik zsenialitása, hogy szinte patikamérlegen van kimérve benne, hogy mikor lenne már túlzás a romantika.
Kevesen tudják, hogy a Ha eljön Joe Black a Mitchell Leisen által rendezett Halál vakációja (Death Takes a Holiday) című, 1934-es film remake-je. Szót kell ejtenünk Antony Hopkinsról is, aki remekül alakítja a halállal üzletelő, lányait feltétel nélkül szerető milliomost. Eredetileg Gene Hackman játszotta volna William Parrish szerepét, de végül Hopkins kapta a szerepet, és ez jó döntésnek bizonyult. A film szinkronja zseniális, hiszen Sinkovits Imre kölcsönzi a hangját Hopkinsnak, Brad Pitt pedig Stohl András hangján szólal meg. Két érdekesség a moziról: a csodálatos kastély, ahol Parrishék élnek, nem díszlet, hanem a Rhode Island-i Aldrich-kastély, illetve az is meglepő még a filmmel kapcsolatban, hogy arra való tekintettel, hogy nagyon hosszú a játékideje, majdnem három óra, készült belőle kifejezetten a légitársaságok kérésére egy vágott, rövidített változat is, amit a repülőgépeken vetítettek.
Brad Pitt nagyszerű volt ebben a filmben, a hölgyek szívét egész biztosan elrabolta, de a meglepő történet, az intelligens rendezés és a pazar színészi játék nekünk is tetszett, így toplistánkon elért ötödik pozíciója indokolt.
Idővonal: A Ha eljön Joe Black című filmet 1998-ban mutatták be, abban az évben, amikor megalakult az első Orbán Viktor vezette kormány, a dél-tiroli Cavalesében az amerikai légierő túl alacsonyan szálló Grumman EA–6B Prowler vadászgépe letépte a Monte Cermisre vivő függővasút kábelét. (A lezuhanó kabinban húsz utas az életét vesztette.), Magyarország nevében Martonyi János átvette Strasbourgban Görögországtól az ET Miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztét, a májusi népszavazáson Észak-Írországban elfogadott megállapodást ellenző, a katolikus Ír Köztársasági Hadseregből (IRA) kivált Valódi IRA 29 áldozatot követelő bombamerényletet hajtott végre Omagh városában, Bill Clinton beleegyezett abba, hogy 850 000 dollárt fizet Paula Jonesnak azért, hogy ejtse a szexuális zaklatás vádját, a brazil gazdaság összeomlását nemzetközi összefogással sikerül megakadályozni összesen 41 milliárd dolláros hitelcsomag segítségével és Franciaország nyerte meg az 1998-as labdarúgó világbajnokságot, miután a döntőben 3:0 arányban legyőzte Brazíliát. (Forrás: Wikipédia)
Jövő héten Brad Pittet egy egészen más oldaláról ismerhetik meg.
Borítókép: Joe (Brad Pitt) és Susan (Claire Forlani) egymásra találnak (Forrás: UIP-Duna Film)
