A feliratokat a feltárásban közreműködő turkológus történész, Napil Bazilkhan ismertette, a feltárás körülményeit és régészeti dokumentációját Enkhtur Altangerel mongol régész előadásából ismerhették meg a kiállítás résztvevői. Elhangzott, hogy a most felfedezett új feliratok rendkívüli jelentőségűek.
Készítésük az eddigi legrégebbinek tartott, összefüggő, ótürk nyelven és ótürk rovásírással leírt nyelvemlékekhez, az orhoni feliratokhoz képest jóval előbbre datálható.
A Nemzetközi Türk Akadémia és a Mongol Régészeti Intézet szakemberei 2019-ben megkezdett kutatásaikat Mongóliában, az arhangay-i Nomgon-síkságon folytatták. A feltárt, körülbelül 250 négyzetméteres komplexumban idén augusztusban fedeztek fel egy követ, amelynek egyik oldala ótürk, a másik oldala szogd nyelvű feliratot tartalmaz. A kutatók feltételezik, hogy a követ a 692-ben elhunyt Ilterish Kutlug kagán tiszteletére emelték. Ismertetőjükből kiderül, hogy Ilterish Kutlug kagán Bilge és Kültegin kagánok apja volt, akiknek emlékét az orhoni feliratok néven ismertté vált és a mongóliai Orhon-völgyben 1889-ben felfedezett, rovásfeliratos obeliszkek őrzik.
A Türk Kaganátusból elterjedő írásnak több változata alakult ki az eurázsiai sztyeppen. A szakértők szerint
az ótürk rovásírásból alakult ki a sztyeppei rovásírások nagy része, valamint a Kárpát-medencében megjelenő avar- és honfoglalás kori írásrendszer is.
A Kárpát-medencében az avar kortól a középkorig fellelt rovásos szövegek több változata ismert, amelyek közös kulturális gyökerekre vezethetők vissza.
A kiállítás megnyitójára Magyarországra érkezett a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke, és jelen voltak a türk országok, Azerbajdzsán, Törökország, Kazahsztán, Kirgizisztán magyarországi nagykövetei és Mongólia nagykövete is. A kiállítást Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Utána Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárának köszöntője következett, amelyben kiemelte, hogy a közös tudományos kutatásokban rejlő lehetőségek kiváló példája ez a kiállítás. Hozzátette, hogy a mostani felfedezés a rovásrendszer közös kulturális eredete miatt a magyar történettudomány szempontjából is kiemelten fontos. Shahin Majid oglu Mustafaev, a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke köszöntőjében többek között arról beszélt, hogy az ősi magyar rovásírás és a régi sztyeppei türk írás mennyire hasonlóak, ugyanarról a tőről fakadnak.
Nem is kétséges ez, hiszen a múltban a történelmünk ugyanott született meg, és bízunk benne, hogy a jövőben is együtt haladhatunk tovább.
Ez a kiállítás pedig tovább mélyíti a testvéri kapcsolatot közöttünk – foglalta össze az elnök. Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke beszédében kiemelte, hogy ez a megnyitó nemcsak egy fotókiállítás, nemcsak egy konferencia, hanem közös őseinknek, ránk hagyott kultúrájuknak pillanatnyi megidézése is. – Ez az írásrendszer az emberiség történetének egyik legősibb írásrendszere – mondta Bíró András Zsolt. – A magyarság szinte máig élő rovásírásrendszerének emlékei visszanyúlnak a múltba. Nemcsak a honfoglaló magyarság korában, hanem azt megelőzően is jelen volt a Kárpát-medencében, hiszen az avarkorból is ismerünk leleteket – fogalmazott, majd beszélt többek között arról a négy Kárpát-medencei leletről, amelyek különböző múzeumokból érkeztek erre a kiállításra. Mint elmondta, ezek az avarkori és honfoglaláskori leletek még sosem szerepeltek együtt idáig egyetlen kiállításon sem.
A tárlat január 31-ig tekinthető meg.
Borítókép: A kiállítás egyik látványos eleme (Fotó: Mirkó István)
