Történelmi lehetőségnek nevezte az Európa kulturális fővárosa cím viselését Temesvár németországi születésű polgármestere, Dominic Fritz, aki sokak meglepetésére balliberális színekben nyert két évvel ezelőtt helyhatósági választást a bánsági megyeszékhelyen. Az elöljáró a Facebookon közölte, hogy a település újító és bátor szellemiségéhez igazítják a jövő évi programokat, fényt gyújtva a sötétségben, talán utalva ezzel arra, hogy Temesvár volt az első város Európában, ahol bevezették az elektromos közvilágítást.
Európa 2023. évi fővárosába több mint két és fél ezer művészt várnak, hetente több mint harminc eseményen vehetnek majd részt az érdeklődők, köztük tizenkét zenei és tizenöt tematikus fesztiválon, amelyek között változatos műfajú zenei koncertek és színházi rendezvények éppúgy lesznek, mint cirkuszi produkciók. A polgármester fontosnak tartotta kiemelni, hogy az alternatív játszóhelyek mellett a főtéren egy függőkertet is kialakítanak.
Temesvárra várják a Nobel-díjas Orhan Pamukot és Olga Tokarczukot, napjaink egyik legvitatottabb német kultúrteoretikusát, Peter Sloterdijkot, a brüsszeli Singing Molenbeek gyerekkórust, a manchesteri Chameleon Company táncegyüttest, a Rimini Protokoll színtársulatot és számos olyan román művészt, akik az országot képviselték a velencei művészeti biennálén.
Bár szokásához híven Dominic Fritz ezúttal is szóba hozta a város sokszínűségét, magyar alkotókról nem tett említést. Az egyelőre hiányos programfüzetből viszont kiderül, hogy a nyitóhétvégén, február 19-én Lajkó Félix is fellép a Volosi együttes kíséretében a filharmónia termében.
Néhány napja Dominic Fritz még hevesen bírálta az osztrák államvezetést amiatt, hogy Romániát nem vették be a schengeni övezetbe. Ekkor azzal érvelt az osztrák köztelevízió, az ORF híradójában, hogy Temesvár az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ezért is igazságtalan, ami történt. Korábban nem igazán hozta szóba a magyar múltat. A helyiek elmondása szerint sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kisebbségi politikában.
Temesvár az 1800-as évek végén, a magyar közigazgatás idején épült ki, vált kozmopolita várossá. Gyakran emlegették magyar Manchesterként. A középkorban magyar királyi székhely is volt, majd oszmán vilajet lett. A török kiűzése után a Habsburg Birodalom osztrák katonai kormányzósága működött itt. Napjainkban jelentős kereskedelmi, ipari és oktatási központ, Románia gazdasági erőműve, rohamosan fogyatkozó magyar lakossággal. A legtöbb magyar az 1970-es években élt a megyeszékhelyen, háromszor annyi, mint közvetlenül Trianon előtt.
Temesvár mellett Veszprém és a görögországi Elefszina viseli jövőre az Európa kulturális fővárosa címet. A bánsági megyeszékhely váratlan szervezési problémák és a Covid-járvány miatt két évet halasztott.
Borítókép: áhítat (Fotó: Dominic Fritz/Facebook)
