A Vadász Dániel producer által alapított Coopera mindig kiemelt fontosságúnak tartotta, hogy a létrehozott produkciókkal újszerű, minden generációt megszólító hangot megütve megszüntesse a komolyzenére jellemző távolságtartást, és az elefántcsonttoronyból kiszabadítva a klasszikus zenét, szélesebb közönségrétegeket szólítson meg. Új kezdeményezésük célja, hogy a létrejövő összművészeti alkotások fontos klasszikus irodalmi műveket dolgozzanak fel. Ilyen a most születő mű és előadás is. A kortárs operazenét, a musicalt és a népzenét ötvöző vígopera – amelynek története remekül egészíti ki a Petőfi által megrajzolt ironikus karaktereket a kisemberek sorstragédiájával, miközben Othello féltékenységből eredő tragikus végzetét is eszünkbe juttatja – az alkotók szándéka szerint Petőfi Sándor ironikus és parodisztikus hangvételű klasszikus alkotását gondolja újra egy több generációt megszólító formában.
Azt az utat próbáljuk meg folytatni, amit a reformkor és annak mély érzelmű, nemzeti identitást és nyelvet teremtő nagyjai mutatnak számunkra. Megteremteni egy olyan, a ma emberének szóló, a magyar nyelvből és irodalomból építkező népi, komolyzenei nyelvet, amely méltó lenyomata lehet korunknak. Úgy érezzük, feladatunk a magyar nyelv, a nemzeti kultúra jövőbe való átmentése és örökítése, ezért újból szükség van a Petőfi-idea feltámasztására és ilyen ötletekre, mint a költő eposzparódiájának komolyzenei formába öntése
– nyilatkozta korábban a Coopera küldetése és a készülő produkció kapcsán Vadász Dániel.
A készülő színpadi produkció házi főpróbáját megelőző sajtótájékoztatón a produkció művészeti vezetője és a Coopera ügyvezető igazgatója, Bocskor-Salló Lóránt kiemelte: – Kettős születést ünneplünk, hiszen nemcsak egy előadás, de egy új opera is született! Hozzátette, hogy a cél egy olyan műalkotás létrehozása volt, amely a drámát az életre jellemző komikummal ötvözi. Egyebek mellett annak jelentőségét is hangsúlyozta, hogy egy olyan népopera ősbemutatója készül, amilyennek a születésére a reformkor óta nem volt példa, és amely a „mindenkinek tükröt tartó humort oly mesterien kezeli, mint Petőfi”, így minden korosztály számára elérhető és befogadható lehet.
Külön köszönettel tartozunk Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának, aki már az alapötlet megszületésétől kezdve különös figyelemmel kísérte a mű alakulását
– fejezte ki háláját a művészeti vezető.
A készülő produkciónak otthont adó Győri Nemzeti színház igazgatója, Bakos-Kiss Gábor – aki az előadásban Vándor szerepét alakítja – az együttműködés kapcsán érzett örömének adott hangot, hozzátéve: – Jó úton járunk afelé, hogy a vidék legnagyobb színházaként minden műfajban érvényesülni tudjunk.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy A helység kalapácsa produkcióval valósult meg a győri színház és a Coopera eddigi legkomolyabb, többszintű együttműködése, hiszen az előadás rendezője a színház művészeti vezetője, Zakariás Zalán, a karmester Silló István zeneigazgató lesz. – A díszletet és a jelmezeket színházunk gyártotta, és természetesen az előadás fontos közreműködői zene- és énekkarunk. Külön szép egybeesés, hogy a Coopera Cs. Kiss Zsuzsanna jelmeztervezőt és Csíki Csaba képzőművész, díszlettervezőt kérték fel a közös munkára, akik színházunk munkatársai – emelte ki a színházigazgató.
Silló István zeneigazgató az új operamű és a készülő előadás jelentőségét emelte ki a sajtótájékoztatón.
Ősbemutatón közreműködni igazi kincs napjainkban, és külön ritkaság, ha az opera műfajában tehetjük mindezt. Ebben az érzésben megerősít, hogy ma már tudom, egy kiváló mű született, és biztos vagyok benne – legyen majd bármilyen is a fogadtatása elsőre –, hogy hosszú és meghatározó élete lesz a darabnak a következő évtizedek operatörténelme során
– osztotta meg gondolatait Silló István.
Kovács Adrián – akit eddig musicalek szerzőjeként ismerhetett a közönség – tizedik művével ezúttal egy számára új műfajban alkot. Örömét fejezte ki, hogy megzenésíthette Bereczki Ágota remekül dramatizált librettóját, amely hű maradt Petőfi szellemiségéhez és stílusához. – Azt hiszem, A helység kalapácsa című vígoperának most van itt az ideje. Jókor, jó helyen mutatkozik be – mondta az ifjú alkotó, aki a próbafolyamat kapcsán kiemelte:
– Zakariás Zalán rendezővel a próbák során is alakítottunk a darabon, hogy minél jobban a szereplőkre illesszük a művet. Élmény volt az együttműködés a két karmesterrel is. Silló István gyerekkori példaképem, az első karmesteri élményeim köthetőek a személyéhez. Gyakran utánoztam fiatalon. Mester Dávid pedig a diplomamunkám óta állandó alkotótársam. Életem egyik legkellemesebb zenekari találkozása a Győri Nemzeti Színház zenekara – mondta a zeneszerző.
A darab szövegírója, Bereczki Ágota szerint
Petőfi Sándor korszakos alkotása elsősorban stílusparódia, és mint olyat, szigorú formai keret határolja, amely egyben első számú forrása a humor megszületésének is. A célom az volt, hogy »életet leheljek« a karikaturisztikus karakterekbe. Azt szerettem volna, hogy a mű alapján készülő operában egy olyan világ szülessen meg, amihez kapcsolódni tudunk, aminek lakói emberek. Emberek gondolatokkal, problémákkal, örömökkel. Emberek, akikre ráismerünk, akik közöttünk élnek
– osztotta meg gondolatait a szövegíró, aki elmondása szerint a karakterek belső motivációit is szerette volna közvetíteni az operaáriák szövegein keresztül.
Zakariás Zalán rendező elmondása szerint izgalmas kihívásként élte meg az alkotófolyamatot. – A Petőfi-emlékév kapcsán, a kulturális életben, számtalan feldolgozásban szembejött velünk ez a szöveg. Azt gondolom, mi egy teljesen más vállalkozásba fogtunk bele: vígopera egy eposzparódiából. Az opera rétegműfajnak számít, mi viszont azt szeretnénk, hogy az előadásunk által azok is beleszeressenek ebbe a műfajba, akik ezelőtt nem voltak a rajongói – fejtette ki a rendező, aki arra is felhívta a figyelmet, mennyire ritkán adatik meg egy rendezőnek az a lehetőség, hogy egy darab kitalálásától a megvalósításáig minden részletet ő alakíthat.
Az volt a feladatom, hogy az elemeket összetéve előadássá kovácsoljam A helység kalapácsát. Azt hiszem, végül olyan átütő alkotás született, amely mindenki számára maradandó élményt nyújt majd
– mondta.
Az előadás szereplői többek közt Mester Viktória, Molnár Levente, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, Vadász Zsolt, Bakos-Kiss Gábor, Kocsis Dénes, Kendi Lajos, Rácz Rita és Zábrádi Annamária lesznek. A szeptember 15-i ősbemutató után még 11 alkalommal láthatja a Győri Nemzeti Színház közönsége a koprodukciót, amely tavasszal 8 előadás erejéig a Csokonai Színház színpadára költözik. A budapesti díszelőadásnak 2023 novemberében a Nemzeti Színház ad otthont.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Forrás: Coopera)
