Mint arra a most felavatott sztélé is emlékeztet,
A XIII. század derekán emelt várat a XV–XVI. században tette országos jelentőségűvé a Garai, majd a Perényi család. Itt tartották fogva Zsigmond királyt a lázadó főurak, a kettős királyválasztás után pedig átmenetileg a várban őrizték a Szent Koronát. A vár kápolnájában nyugszik Batthyány Kázmér gróf, a Szemere-kormány külügyminisztere.
(Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László)
Magyarország kormánya a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára a siklósi várat történelmi emlékhellyé, azaz „a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínné” nyilvánította.
– Meghatározó mérföldkő mind a város, mind az itt élők számára – hangsúlyozta Riegl Gábor polgármester, aki azt is megfogalmazta, mit jelent az itt élőknek a történelmi jelentőségű helyszín. – Mi, siklósiak mindig a vártól indulunk el, és a várhoz érkezünk meg. A mi várunk a mi múltunk, és érezzük, hogy egyértelműen irányt szab nekünk a jövőre vonatkozóan. Mindazonáltal a jelenben is helyt kell állnunk, hiszen minél több emberhez el kell juttatnunk ezt az örökül kapott csodát – osztotta meg gondolatait a polgármester, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a monumentális építmény sokkal több az egymásra pakolt kövek összességénél, sőt több, mint a történelmi jelentőségű családok egykori lakóhelye. – A Siklósi vár a térség identitásának központja. Mindig a helyes irányba vitte a várost és a térséget.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) főigazgatója beszédében az alábbi szavakkal foglalta össze a hely történelmi jelentőségét:
A Siklósi vár a XIII. századtól kezdve tanúja, részese, vagy épp főszereplője volt a magyar történelemnek. Itt tartották fogságban Luxemburgi Zsigmondot a lázadó főurak, ebből a városból indult a mohácsi csatamezőre Kanizsai Dorottya, hogy eltemesse az áldozatokat, és nem utolsósorban itt forgatták a Magyar Televízió legelső saját gyártású sorozatát, A Tenkes kapitányát.
A Nemzeti Örökség Intézetének egyik kiemelt feladata a történelmi örökségünk megőrzése, átadása a jövő generációinak. Ezt a célt Siklós város is nagyon fontosnak tartja
– biztosította a jelenlévőket a főigazgató, majd kitért arra, hogy jelenleg 21 nemzeti és 72 történelmi emlékhely van Magyarországon, amelyeket a most átadotthoz hasonló különleges emlékoszlopok jelölnek. Az emlékhelyek olyan helyszínek, ahol mindenki észrevétlenül szívhatja magába azokat az ismereteket, amelyeket a történelemkönyvekből sokkal nehezebb elsajátítani. Hozzátette, hogy a Nöri meggyőződése szerint ezek a helyszínek olyan források, amelyek a jövő magyarságát is küzdeni tanítják. Mint mondta, ezért hirdették meg a Nagycsaládosok Országos Egyesületével közösen a családbarát emlékhely díjat, amely elismerés arra ösztönzi az emlékhelyeket, hogy programjaik szervezésekor és tájékoztató anyagaik összeállításakor minden generációra gondoljanak. Hozzátette, hogy meglátásuk szerint nemcsak a legkisebbeknek, de az iskolás korosztálynak is ezeken a helyszíneken lehet leghatékonyabban átadni nemzeti identitásunkat. Ezért indították útnak a Nemzeti emlékezetpedagógiai programot, amely a 12–18 éves korosztály számára kínál lehetőséget arra, hogy élményszerű tanulás által bővítsék nemzeti és történelmi emlékeinkkel kapcsolatos ismereteiket.
