2023-ban ünnepeljük az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény létrejöttének húszéves évfordulóját. Az emberi közösségek az élő örökség gazdag sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek még mindig jelentést adnak mindennapi életünknek.
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára Csák János kulturális és innovációs miniszter négy új örökségelem felvételéről döntött – közölte a tárca.
A lakodalom élő hagyománya Boldogon, valamint a hozzátartozó népdal, tánc, viselet, a boldogi hímzés és a népszokások a XX. század első harmadában élték virágkorukat. A település máig fellelhető hagyományai a boldogi lakodalmi szokások, a hérész menetben felvonultatott lakodalmi sütemények és a cifrázott menyasszonykalács. Generációkon keresztül öröklődnek a híres boldogi viselet öltözetének darabjai, amelyeket jeles ünnepeken napjainkban is magukra öltenek a fiatalabbak is.
Szent Márton tisztelete az államalapítás óta jelen van Magyarországon.
Szülőföldjén, az egykori Savarián (ma Szombathely) jelentős egyházi és vallási hagyományok élnek, amelynek fontos részét képezik a Márton-énekek. Gazdag és közismert a Mártonhoz és a Márton-naphoz (november 11.) kötődő hiedelmek és szokások köre, valamint Magyarországon számtalan szervezet viseli Márton nevét, mindegyik céljai között ott szerepel a „mártoni szellemiség” továbbvitele.
A deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya a szerb viseletek jellegzetességét és ékességét, a különböző ruhadarabokon megjelenő arany-ezüst hímzéses díszítést élesztette újra. A különleges díszítőtechnika a modern korra szinte teljesen kihalt, csak a múzeumok és néhány kimentett családi ereklye őrizte ezt az egyedi technikát. Ezt a hagyományt élesztette fel a deszki Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület Arany Kezek Kézműves Műhelye. Saját gyűjteményt hoztak létre régi és újonnan készült darabokból, amelyek mintául szolgálnak a hímző kör számára.
A Szent Vér hagyománya Bátán egészen a középkorig nyúlik vissza. Báta Magyarországon ma az egyetlen Szent Vér kegyhely. Az 1350-es években eucharisztikus csoda történt a Szent László által alapított bátai bencés apátságban, az átváltoztatott szent ostya vérzett. Az ereklye és az azt őrző kegyhely a török támadások idején, 1539-ben megsemmisült, majd az 1938-as eucharisztikus kongresszus évében a kegyhelyet újjáépítették. A katolikus lakosság körében a népi vallásosság a Szent Vér emléke mellett mondákat, népi szokásokat, rítusokat is megőrzött.
A szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatok regisztere is bővült egy új elemmel, amely a helyi kulturális örökség megőrzésének közösségi modellje a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség keretében.
A program célja a falusi hagyományos közösségek örökségképző és örökségvédő tevékenységének összehangolása, segítése, szakmai színvonalának emelése. A szövetségben megvalósul a helyi hagyományok beazonosítása és a ma is fontos értéket jelentő hagyományelemek élővé tétele a helyi oktatáson, közművelődési tevékenységen és a művészeti csoportok előadásain keresztül.
Borítókép: Deszki aranyhímzéses főkötők (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)
