A MITEM fesztiválon látható előadásban elsőként Csehov A medve című történetét ismerhetjük meg, ami lényegében a szövegmaszkok, a viselkedés és a bensőben lejátszódó folyamatok, illetve a tények ellentétére épül. A bezárkózott özvegyet alakító Szűcs Nelli – aki egyébként is elsőként nyerné el a legtermészetesebb magyar színésznőnek járó díjat – kikacsintás nélkül, oly finoman és bájosan formálja meg a már-már éhező, fiatal özvegyet, hogy mialatt mindenki tudja, sóhajtása, gyásza, egész imázsa hamis, mégis meglepő, amikor a nőiesen bizonytalan, majd sértetten hideg naiva amazonként ,,teríti le a medvét".
A pálmát mindhárom jelenetben Trill Zsolt viszi el. A huszonéveit taposó ifjú A medvében vénséges lakájt alakít. Lukát, az apapótló öreg cselédet egy bölcs bohóc és Firsz színeiből keveri ki.
A színháztörténet legjobb színházi bohócaihoz hasonlítható színész jutalomjátéka.
A dohányzás ártalmairól szóló monológban hihetetlenül vékony a szűk frakkban, tényleg madárijesztőnek csúfolható ez a kopasz ceruzaemberke, aki komoly tudálékossággal lép a hallgatóság elé. Olyan, mint a tudós karikatúrája a vicclapokban. A papucsférj vallomása alatt a közönség dől a nevetéstől, majd
az idült röhögés egyre fájdalmasabbá válik: a kiszolgáltatott, rettegő kisember mind szánandóbb, szinte összezsugorodik, míg a néző torkában érezhetően nő a gombóc, és ez a szorítás csak könnyekkel oldható fel.
A Leánykérés című darabban Orosz Melindát sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlányként, egy finomkodó lencsi-babaként láthatjuk. Legalábbis eleinte. Azután a szelíd, halk és udvarias házikisasszony éles nyelvű boszorkánnyá válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki. Alakítását ötletesen segíti a babrálás a kötényében lévő zörgő babbal.
A három meglepő és tanulságos történet október 22-én délután 3-kor látható a MITEM-en a Nemzeti Színházban.
Borítókép: Egyfelvonásos komédiák (Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház)
