Az ikon görög eredetű szó, értelmezhető képként, ábrázolásként, látomásként, gondolati képként. A IV. században élt Nyssai Szent Gergely a művészi képet külső, anyagi és egyben belső, gondolati képként, ideaként értelmezte – magyarázta a Szoljon.hu portálnak Nagy Márta egyetemi docens, metabizantionológus.
Az ikon középpontjában nem más, mint maga Isten áll. Azonban máris arra gondolhatunk, hogy keletkezik egyfajta szembenállás, az Isten ábrázolás és a Szentírás között. Utóbbi ugyanis kimondja, hogy Istent soha senki nem látta, azonban arra is választ ad, hogy mégis miképp lehetséges őt bármilyen módon is ábrázolni. Erre a Szentháromság második személye, a Fiúisten megjelenése ad választ.
A Fiúisten nem más, mint a láthatatlan Isten képe, aki megtestesülvén, emberi alakjában már lefesthető, de közben nemcsak emberi mivoltáról kapunk képet. Jézus Krisztus egy személyben két, egymástól elválaszthatatlan isteni és emberi természetben létezik, így nem lehet külön ábrázolni Jézust, az embert és Krisztus az Igét, csak Jézus Krisztust, az emberré lett Istent lehet. Az Ige ábrázolható, tehát van
– foglalta össze a szakember.
Hogyan készül az ikon?
Elkészítéséhez még ácsra is szükség van, ugyanis ő vágja méretre és alakítja ki a fából azt a tábladarabot, amely majd a mű alapjául szolgál. Majd nem sokkal később állati bőrökből vagy csontból főzött, többrétegű oldattal vékony, gézre emlékeztető textilt ragasztanak a táblára, ezután simára csiszolják, és csak azt követően kerül a rajzolóhoz, aki kezdetben faszénnel hozza létre az erre szánt mintát, amit aztán bele is vés az anyagba. Az aranyozó itt kapcsolódik bele a folyamatban, ő vája körül ugyanis a kompozíció hátterére ragasztott aranylapokat. Ha pedig ez is kész, akkor érkezhet a festő.
– A ruhával fedett testrészeken először a sötétebb alapszínekkel, majd az egyre világosabb árnyalatok többrétegű fölvitelével éri el, hogy a kép áttetsző, csillámló felülete azt az érzést keltse, mintha fény áradna a festékréteg mögül.
Ennek köszönhetően a kompozíció elemei nem fény által megvilágítottakként, hanem a fény teremtményeiként lépnek elő
– ismertette Nagy.
Karácsonyi ikonok
Az ikon művészetnek mindezek mellett van karácsonyi ábrázolása is, qmely két részre oszlik. Egyik a Krisztus születését és a betlehemi időszakot hivatott bemutatni, míg a másikat az Isten Anyja a Gyermekkel-ábrázolások képviselik, amelyeket a megtestesülés ikonjának tekintenek. Ennek legősibb példánya a Hodigitria Isten Anyja-típus Lukács evangelista munkája.
Borítókép: A hívők a pálos kápolnában, a Salus populi romani bizánci ikon alatt a Basilica di Santa Maria Maggiore-ban (Fotó: AFP)
