Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben közzétett jelentése szerint több mint háromezer tanulmány eredményei mutattak rá a művészet fontos szerepére a rossz egészségi állapot megelőzésében, az egészség támogatásában, valamint a betegségek kezelésében, egy egész életen át. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miért és kinek érdemes a művészeti elvonulást választania. Felgyorsult világunkban, amelyben mindenki időhiánnyal küzd, s az események lelki-mentális feldolgozása is szinte folyamatosan akadályokba ütközik, nagy szükségünk van az elmélyülés lehetőségére, az intenzív érzelmi élményekre, melyhez a művészet is hozzásegíthet bennünket.
Legyen szó művészeti tárgyú fejlesztőfoglalkozásokról minden korosztály részére, traumatizált emberek esetében különböző, művészeti alapú rehabilitációs kezelésekről, időseknek szóló művészeti foglalkozásról, a művészet jó ideje nem csak festmények megtekintéséről vagy egy koncert meghallgatásáról szól. Az Egyesült Államokban a művészetterápia egyetemi szintű oktatása például több évtizedes múltra tekint vissza. Idehaza pedig többek között a Wesley János Lelkészképző Főiskolán végezhető el a komplex művészetiterapeuta-képzés, vagy a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán van még specifikus tanulási lehetőség Antalfai Márta klinikai szakpszichológus, művészet- és mesepszichoterapeuta vezetésével, továbbá a Pécsi Tudományegyetemen.
Mindezek mellett találkozhatunk zeneterapeuta-képzéssel, hangterápiával, a meseterápia iránt érdeklődőknek pedig ismerősen cseng Boldizsár Ildikó vagy Vaskor Gréta, Kádár Annamária neve is.
Ami azonban a mozgást illeti, a táncterápiáról mint művészeti foglalkozásról is érdemes szólnunk. Megkérdeztük e műfaj kapcsán Joós Judit szupervizor-táncoktatót, aki húsz éve tart tánckurzusokat Budapesten és vidéken is, egy amerikai törzsi tánc műfajában, s a szupervízió mellett alkalmazva a táncoktatást, egyedi módszert dolgozott ki. Az amerikai törzsi tánc magába foglalja az észak-afrikai tánc, a hagyományos indiai kathak tánc és a flamenco elemeit. Joós Judit kezdőknek és haladóknak tartott óráin pedig nemcsak a mozgásfejlesztés fontos, hanem az érzelmek jelenlétének tudatosítása is. Számos táncos workshopot szervezett már, s úgy tapasztalta, hogy ennek a művészeti terápiának Nyugat-Európában is komoly háttere van. A mozgáson alapuló kreatív érzelemkifejezés számos érzést hoz elő az emberből, megrendítő pillanatokat ad zene mellett, de zene nélkül is. Joós Judit nőként és szupervizorként kimondottan hisz abban is hogy a testi-lelki táplálkozás, az önmagunkra tudatos figyelem egyaránt sokat számít.
A szupervízió egyfajta személyiségfejlesztő módszer, problémamegoldó technika, melyet csoportos és egyéni formában is alkalmaznak, s eszközei a pszichológia és pszichoterápia területéről származnak.
A művészeti terápiának pedig szintén lényeges része a kommunikáció, hiszen a különböző foglalkozások vezetői folyamatosan figyelemmel követik a résztvevők tevékenységét. A változatos művészeti alkotások létrehozása, a koncentrált állapot menedéket nyújt a modern világban élő embernek, egyensúlyba hozva a külső és belső eseményeket. Így szabadulhatunk meg többek között a szorongás, a depresszió problémájától, s találkozhatunk önmagunk belső, sokszor elfelejtett, rejtett értékeivel is a művészeti terápiáknak köszönhetően.
Borítókép: Hátrányos helyzetű családok művészetterápiás tábora (Fotó: Matey István/Hajdú-bihari Napló)
