Szacsvay László, aki öt és fél évtizede színész – mint a Kultúra.hu oldalon megjelent interjúban meséli – most jutott el odáig, hogy egy nagyjátékfilm főszereplőjeként sok szempontból saját magát játszhassa el. Mostanában nem kapott filmszerepet, így meg is lepődött, hogy őt választották ki a sok jelentkező közül. Amikor megismerte a szerepet, akkor döbbent rá, hogy ebben az alkotásban tulajdonképpen magát játszhatja, hisz élhetne akár ő is idősotthonban.
– Elmúltak azok az idők, amikor hősszerelmest játszottam. Mára mi mást osztanának rám, mint öregembert? – jegyezte meg enyhe iróniával a művész.
Mint elmondta, örült a megkeresésnek, bár az akkori nem volt könnyű időszak az életében, mert előtte halt meg a felesége, akit sokáig ő maga ápolt. Filmbeli karakteréről elmondta, hogy nem volt nehéz dolga vele, mert igazából csak magát kellett hoznia.
Takács Béla idős ember, akit gyakran érnek balesetek, mert már nincs jól fizikailag. Ő maga még nem ismeri be, hogy segítségre szorul, de előbb-utóbb szembesülnie kell a rideg valósággal.
– Ott mondjuk még nem tartok, hogy rendszeresen elessek, de azért velem is előfordult már, hogy megszédültem, és azt például már megtanultam, hogy nadrágot csak ülve szabad felvenni. Sokat segítettek a forgatás során, talán kicsit túlzásba is vitték, mert mindig volt velem egy vigyázó, aki a lépcsőn fel- és lemenet kísérgetett, én meg kicsit rá is játszottam, hogy milyen nehéz menni.
A teniszpályán persze, ahol civilként játszom, egészen más a helyzet, ott aztán semmi bajom – árulta el a titkát a színész nevetve.
A Valami madarakban Béla külföldön élő fiát értesíti az orvos az egyik sérülés után, hogy apja felügyeletre szorul, nem lehet magára hagyni. A férfi, mivel Németországban él, nem tudja vállalni az ápolását, és Béla sem lenne képes új életet kezdeni külföldön, ahol a nyelvet sem érti. Így kerül idősotthonba, ahol összebarátkozik egy fiatal lánnyal, aki közmunkásként, a büntetését töltve segít az ott dolgozóknak. A két magányos lélek, Zoé és Béla egymásra talál, de természetesen nem férfi-nő kapcsolatról van szó.
Szacsvay László elmondása szerint a forgatáson jól érezte magát, bár az nagyon sok türelmet és kitartást igényel, aminek ő nincs híján.
Kedves emberek alkották a stábot. Nagy Marcell 2005-ben gyerekként a Sorstalanság főszerepét játszotta, később a Tüskevár című film felújított változatában együtt szerepeltünk, most pedig ő volt az operatőrünk. Nagyon jó volt vele dolgozni!
– mesélte a művész, aki szerint összességében szerethető mű született Hevér Dániel rendezésében.
Idei várható színházi munkáiról elmondta, hogy februárban kezdi a Mephistolandot a Katonában, amit Dömötör András rendez. Nyugdíjasként egy évadban már csak egy új bemutatója van, ezért kíváncsian várja, milyen lesz az eredeti mű új feldolgozása.
A Szacsvay Lászlóval készült interjú eredeti, teljes változatát a Kultúra.hu oldalán olvashatják el.
