Az élőzenés, táncos előadás iskolásoknak szól. Ez a korosztály már képes a mesében lévő konfliktusok felismerésére, értelmezésére. Számukra egyértelmű képtelenség, hogy egy szülő elkergesse a gyermekét, ha butaságot is követ el. A népmese azonban szimbólumokon keresztül felkészíti a gyerekeket a különböző élethelyzetek kezelésére. Ennek a történetnek több üzenete is van, például a szülőtől való elválás konfliktusa vagy az elfogadás. Az iskolások számára drámapedagógus készített játékos feladatsort, amely a látottak iskolai feldolgozásához nyújt segítséget – tájékoztatott róla a bábszínház.
Az előadás alapjául egy erdélyi változat szolgált, ami annyiban tér el a jól ismert magyar népmesétől, hogy a királylány – miután az édesapja elkergeti otthonról – nem az erdőben bolyong, ahol rátalál egy királyfi, hanem elszegődik segédszakácsnak a szomszéd királyfi konyhájába
– tájékoztatott róla a darab rendezője, Kuthy Ágnes. Kolozsi Angéla író, Dobák Lívia dramaturg és a rendező úgy gondolta, ebben a változatban érthetőbb, hogy a királylány miért hasonlítja a sóhoz az apja iránt érzett szeretetét.
A történet nagyrészt az udvari konyhán játszódik, melynek díszletét Mátravölgyi Ákos tervező egy árnyvászonnal és három gurulós asztallal alakította ki, így számos lehetőség adódik a tér kreatív kihasználására.
A rendező kiemelte: ez a változat abban is erősebb, hogy a királylány figurája sokkal aktívabb, tudatosabb, nem egy passzív, magányába burkolózó királykisasszony. Fontos volt számára egy olyan női alak bemutatása, aki – még ha a saját apja miatt is került igazságtalan és kilátástalan helyzetbe – képes egyedül boldogulni, kezébe venni a saját sorsát, és megtalálni a boldogságot. A darab Veronkája önazonos tud maradni minden helyzetben, és a darab végére az apja is felismeri, mekkorát hibázott.
A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy az adott mese hogyan tud átalakulni drámává, milyen párbeszédek, milyen konfliktusok állhatnak a középpontjában, és ezekből hogyan épülhetnek fel érvényes színpadi szituációk és helyzetek.
A zenés darabban a két király birodalma két különböző világot jelképez. Az idős és a fiatal uralkodó palotáinak hangulatához Czapp Ferenc zenéje kétféle hangzásvilágot tükröz öt muzsikus élőzenés közreműködésével. Az előadás konyhai jelenetei showműsorként kelnek életre, melyeknek aktív résztvevői a zenészek is.
Kuthy Ágnes rendező hét évvel ezelőtt a Vojtina Bábszínházban alkotta meg A só musical változatát. A mostani előadás a két színház együttműködésének eredményeként jött létre a Ciróka színészeivel.
