A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 című kötetben kronologikus sorrendben találhatók meg a Magyar Királyság uralkodóinak magánéletéhez (például születés, házasság, gyermekek, halál), a dinasztiák kapcsolattörténetéhez (királytalálkozó, örökösödési szerződés), a politikatörténethez (országgyűlés, törvényhozás, városprivilégiumok), a külkapcsolatokhoz (követjárás, szövetség) és katonai eseményekhez (egy-egy hadjárat főbb mozzanatai, fegyverszünet, békekötés) kötődő adatok.
A magyar történelemre vonatkozó dátumokhoz elsősorban forrás-, másodsorban szakirodalmi jegyzetek tartoznak. A tájékoztató szerint a forrásfeltárásnak köszönhetően a korábban megjelent kronológiák adatsorához képest jelentős bővítésre nyílt lehetőség, több esetben pedig az eddig megjelent hibás dátumokat is javították.
A Történettudományi Intézet kiadásában megjelent kötet a szakmai közönségen – történészeken, régészeken, művészettörténészeken, numizmatikusokon – túl a legújabb kutatási eredményeket megismerni vágyók érdeklődésére is számot tarthat. Emellett a középiskolai és az egyetemi oktatásban is haszonnal forgathatják az oktatók, tanárok és diákok egyaránt.
Szintén a közelmúltban jelent meg a Magyarország történeti atlasza sorozat első kötete, amely az 1526 és 1711 közötti korszakot dolgozza fel.
A nagyszabású kiadványban a térképek nem illusztrációs céllal készültek, hanem a tanulmányok szövegeinek egyenrangú társai, szerves részei.
A kötetben több mint harminc rangos történész írása olvasható, két időrendi (1526–1606, 1606–1711) és azon belül négy tematikai egységre (Hadtörténet; Polgári-katonai-egyházi igazgatás; Gazdaság; Kultúra, oktatás, demográfia, etnikum, felekezet) bontva. Mellettük összesen 180, az adott témakör jelentőségéhez, jellegéhez igazodó méretű térképet vehetnek kézbe az érdeklődők.
A kötet különlegessége, hogy a magyarázó szövegek rövid terjedelme ellenére mégis olyan informatív hátteret nyújt, amely tényleges segítséget ad a különböző előképzettségű és érdeklődésű olvasók számára a meglehetősen komplex információanyagot közlő térképek értelmezéséhez.
A legfontosabb évszámok és személynevek pontos közlése mellett az is fontos szempontot jelentett a kötet összeállításakor, hogy a térképre vetített adatok értelmezése során a legújabb kutatási eredményeket is bemutassák.
Az előszó szerint az atlasz most megjelent kötetét rövidesen követik a sorozat további, a Magyarország középkori és a 18–19. századi történelmét bemutató darabjai.
A két kiadványt február 27-én mutatják be a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Borítókép: A székelyderzsi templom falfreskójának részlete (Forrás:Wikimedia)
