Közismert, hogy a porcelán, a papír, a lőpor és az iránytű mellett a nyomdászatot is a kínaiak találták fel, jóval az európaiak (hollandok és németek) előtt. Ulricus Zell nyomdász Kölni krónikájában az áll, hogy Európában már Gutenberg előtt is jelentek meg szedés-nyomással készült könyvek, de az 1450-es esztendő volt az aranyév, amikor nyomtatni kezdték „az első könyvet”, Gutenberg latin bibliáját.

Befejeződött Budán
Kétszáz év múlva az lett a kanonizált hagyomány, hogy 1440-ben találta fel a nyomdászatot Johannes Gutenberg mainzi patrícius. A következő években gyorsan elterjedt a nyomdászat a német városokban, majd Itáliában, Svájcban, Hollandiában és Franciaországban is. Tizennyolc évvel a Gutenberg-biblia megjelenése után Budán is megjelent az első nyomtatott könyv, így – mint Fitz József írja nyomdászattörténeti művében – Magyarország a hetedik állam, Buda a 39. város, amely a tipográfiát bevezette. Egész Közép- és Kelet-Európában egyedül Csehországban létesült előbb nyomda a magyarországinál.
Pápai Páriz Ferenc polihisztor erdélyi orvos, filozófus, pedagógus a Tótfalusi Kis Miklós nyomdászt-könyvművészt búcsúztató versében (Életnek könyve, 1702) még úgy tudta, hogy az első magyarországi nyomdát Pozsonyban állították fel. Száz év múlva azonban Németh János Vas vármegyei pap nyomdászatunk múltját összefoglaló, Pesten kiadott könyvében már az szerepel, hogy Mátyás király idejében Budán kinyomtatták a magyarok történetének latin nyelvű krónikáját.
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” – Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által. A Budai krónika utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története.
A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó, kis fólió alakú könyvet címlap nélkül nyomtatták, a nyomtatás helyét, befejezésének idejét és a nyomdász nevét az utolsó lap záró sorai tartalmazzák. A könyvet Hess egyetlen betűtípussal, a római eredetű reneszánsz antikva betűkkel nyomtatta, a címeket és a kezdőbetűket utólag pirossal díszítve.