Az irodavezető még egy érdekességet említett: a krónika lezárása kissé kurta-furcsa. A kutatók ezért feltételezik, hogy a kézirat, melynek nyomtatott változatát Hess elkészítette, eredetileg valamivel bővebb terjedelmű volt.
– A Budai krónika első változata már 1472. januárjában készen lehetett. Hess valószínűleg ez év pünkösdjére szerette volna befejezni a nyomtatását, ám márciusban letartóztatták a hazai könyvnyomtatás spiritus rectorát, szellemi irányítóját, Vitéz János esztergomi érseket, mert belekeveredett a Mátyás király elleni összeesküvésbe. Hess ekkor feltehetőleg megszakította a munkát, amelyet végül 1473 pünkösdjére fejezett be.
A végleges változatból azonban kihagyta azokat a részeket, amelyek a Mátyás trónutódlása körül kialakult, zűrzavaros helyzetben kényesnek minősültek volna.
Vagyis: közbeszólt a politika – mondta az irodavezető.
Farkas Gábor Farkas előadása a Budai krónika rejtélyeiről
A második fakszimile bibliofil és gyűjtői változatban készült el. A fatokban kapható, bibliofil verzió ára negyvenezer, a drágább – bársonnyal bélelt díszdobozban, egy palack hatputtonyos tojaki aszú társaságában „szervírozott” – gyűjtői verzió ára 130 ezer forint. Ha valaki nem ragaszkodik a fizikai hordozóhoz, az OSZK kiadványnak szentelt, internetes oldalán
a krónika teljes anyagát meghallgathatja hangoskönyv formájában,
Szabó Sipos Barnabás előadásában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!