– A könyvet szerető emberek számára a mai 2023 egyik legfontosabb napja – kezdte köszöntőjét Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, majd hangot adott azon vélekedésének: ezt a kötetet – amelyből kiderül, annak idején milyen normák szerint éltek az elődeink – újabb 550 év elteltével is olvasni fogják majd.
– Hess András öröksége ugyanis él és élni akar! – mondta.
Az OSZK által az 550. évfordulóra megjelentetett, hasonmás kiadás 550 példányban látott napvilágot, Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, Schöck Gyula könyvművész gondozásában. (Ez egyébként a mű második fakszimiléje: az első 1973-ban került a boltokba, a Magyar Helikon kiadásában.)
A 2023-as kiadás két kötetből áll: az első a Hess-féle krónika 133 oldalának hasonmását tartalmazza. A másodikban a krónika latin nyelvű szövegének revideált változata, valamint annak magyar fordítása olvasható (Horváth János átültetésében), továbbá egy kísérő tanulmány, magyar és angol nyelven.
A megjelenésén dolgozó csapat még arra is ügyelt, hogy a belív papírjának vastagsága és textúrája megegyezzen az 1473-as változatával.
És hogy ki volt Andreas Hess, vagyis Hess András, és miért különleges kötet a Budai krónika? Erről Farkas Gábor Farkas művelődés- és könyvtörténész, az OSZK irodavezetője, a hasonmás kiadás egyik szerkesztője beszélt a megnyitón.
– Andreas Hess a neve alapján német származású tipográfus lehetett. Minden, amit róla tudunk, a könyveiben rejlik, azon túl kevés adat áll róla rendelkezésre – kezdte.
A Hess budai nyomdájából kikerült Chronica Hungarorum példátlan a XV. századi Európában: egyetlen másik ország nyomdászattörténete sem kezdődik egy nép históriájának megjelentetésével, sőt: akkoriban a nyomdák száma sem volt túlságosan magas. Az 1470-es évek végén 66 officina működhetett a kontinensen, ebből kettő magyar földön (egy Budán, egy Pozsonyban).
Az első magyar földön nyomtatott könyv 240-250 példányából mára egyébként mindössze tíz maradt fent – nem utolsósorban azért, mert még a mohácsi csatavesztés előtt külföldre kerültek.
Farkas Gábor Farkas becslése szerint a krónika előállításának költsége száz aranyra rúghatott – ennek mintegy felét egyébként a papír ára tette ki. 100 aranyból már házat lehetett venni a Vár alatti mezőn. A krónika díszesebb példányainak vételára ugyanakkor kettő, a kevésbé díszeseké egy arany volt. Egy arany akkoriban száz dénárnak felelt meg – ennyi volt egy napszámos havi bére.
Az irodavezető még egy érdekességet említett: a krónika lezárása kissé kurta-furcsa. A kutatók ezért feltételezik, hogy a kézirat, melynek nyomtatott változatát Hess elkészítette, eredetileg valamivel bővebb terjedelmű volt.
– A Budai krónika első változata már 1472. januárjában készen lehetett. Hess valószínűleg ez év pünkösdjére szerette volna befejezni a nyomtatását, ám márciusban letartóztatták a hazai könyvnyomtatás spiritus rectorát, szellemi irányítóját, Vitéz János esztergomi érseket, mert belekeveredett a Mátyás király elleni összeesküvésbe. Hess ekkor feltehetőleg megszakította a munkát, amelyet végül 1473 pünkösdjére fejezett be.
A végleges változatból azonban kihagyta azokat a részeket, amelyek a Mátyás trónutódlása körül kialakult, zűrzavaros helyzetben kényesnek minősültek volna.
Vagyis: közbeszólt a politika – mondta az irodavezető.
Farkas Gábor Farkas előadása a Budai krónika rejtélyeiről
A második fakszimile bibliofil és gyűjtői változatban készült el. A fatokban kapható, bibliofil verzió ára negyvenezer, a drágább – bársonnyal bélelt díszdobozban, egy palack hatputtonyos tojaki aszú társaságában „szervírozott” – gyűjtői verzió ára 130 ezer forint. Ha valaki nem ragaszkodik a fizikai hordozóhoz, az OSZK kiadványnak szentelt, internetes oldalán
a krónika teljes anyagát meghallgathatja hangoskönyv formájában,
Szabó Sipos Barnabás előadásában.
