Hosszú ideig tartott, amíg a három esztergomi könyvtár kódexállományát feldolgozta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és az Országos Széchényi Könyvtár égisze alatt működő Fragmenta et Codices (Töredékek és kódexek) Kutatócsoport. A vizsgálódásaik eredményét tartalmazó két katalógus a közelmúltban jelent meg – nemcsak magyar, hanem német nyelven is.
– Összesen hetven tételt vehettünk fel a katalógusba az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban, az Érseki Simor Könyvtárban, valamint a városi könyvtárban – mondja Sarbak Gábor irodalomtörténész, a kutatócsoport vezetője. – Ebből 58 teljes kódex, de több töredék is akad, sőt a katalógusban olyan példányok is szerepelnek, amelyek a maguk fizikai valójában már nem állnak rendelkezésre, mert például eladták őket.
A három esztergomi könyvtár kódexállományának túlnyomó része liturgikus mű – imakönyv, szentbeszédek gyűjteménye –, ám tudományos, teológiai, egyházjogi munkák, csillagászati, filozófiai, történeti értekezések is találhatók közöttük, éppen úgy, mint egy cseh–latin szótár is.
– A Szalkai-kódex például nem más, mint iskoláskönyv, amelyből – saját kezű bejegyzéseinek tanúsága alapján – maga a tulajdonosa, Szalkai László tanult diákkorában. Ő egy zalkai – mátészalkai – varga fiaként jött a világra, és az ottani elemi iskola elvégzése után került Sárospatakra, a plébániai iskolába. A Patakon 1489–1490-ben lemásolt tananyagot tartalmazó füzeteket Szalkai megőrizte, és évtizedekkel később – már tehetős főpapként – egybeköttette. Ugyanis 1494-ben a királyi udvarba került, majd egyházi pályára lépett, végül esztergomi érsek és főkancellár lett belőle. A mohácsi csatában esett el – meséli a kutatócsoport vezetője. – Egyébként e kódex igényes zenei tananyagában látható a Magyarországon elsőként lejegyzett, ma is használatos, ötvonalas kotta.
Az állomány másik különlegessége az a kis terjedelmű csillagászati kódex, amely Közép-Európában, német nyelvterületen keletkezett a XV. század végén ábrákkal és táblázatokkal. Az egyik táblázat egyik oszlopában található érdekes, a csillagászati számításokat segítő latin emlékeztető szöveg, amely valós, korabeli történelmi eseményekre utal. Ebben – egy üstökös mellett – Cillei Ulrik meggyilkolásáról és Hunyadi László lefejezéséről is szó esik. Mindez a hírek korabeli gyors terjedését mutatja.
– A kódexgyűjteményt is tartalmazó, jelentős hazai könyvtárak felállítására alapvetően az 1700-as években, a török kiűzése után kerülhetett sor a Magyar Királyságban – mondja Sarbak Gábor.
– És bár ez már teljességgel a nyomtatott könyv kora, az egyházi méltóságok a korábbi századokban keletkezett, kéziratos köteteket is vásárolni kezdték – részben műveltségük bővítése céljából, mindennapi használatra, részben reprezentációs célból.
