Mozi vagy kanapé?

A zsebünkben lapuló multimédiás eszköz, az okostelefon a filmnézési szokásainkat is jelentősen megváltoztatta, de a mozit azért még nem kell teljesen leírnunk. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása szerint az európai lakosok 2022-ben legalább egyszer voltak moziban, és ez az állítás igaz a magyarokra is.

20210512 Budapest Lurdy Ház Lurdy Mozi Fotó: Móricz-Sabján Simon MOR Világgazdaság VG Fotó: Világgazdaság/Móricz Sabján Simon

Az elmúlt évtizedben az európai médiaipar komoly átalakuláson esett át a technológiai innovációk és az új globális szereplők megjelenése következtében. A Covid–19-világjárvány felgyorsított bizonyos trendeket, miközben ráirányította a figyelmet a média jelentőségére az emberek tájékoztatásában és szórakoztatásában. A médiafogyasztók figyelméért folytatott versenyben jelenleg – az Európai Bizottság jelentése szerint – az online platformok állnak nyerésre, miközben a hagyományos szereplők többsége nehezen alkalmazkodik a kihívásokhoz.

Ilyen gyakran járnak moziba az emberek. Forrás: NMHH

A jövő kifürkészhetetlensége miatt azonban korai még perifériára helyezni a filmszínházakban fogyasztott alkotások jelentőségét. A filmforgalmazók becslése szerint 2023 igazán jó évnek bizonyult a közel 22 milliárd forintos jegyár-bevétellel és a több mint tízmillió fős látogatószámmal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az NMHH kutatása szerint ma Magyarországon egy átlagos szombat este nyolc és tíz óra között több mint négymillióan ülnek le a tévéképernyők elé, s közülük is közel hárommillióan drukkolnak a különböző zenei tehetségkutatók új felfedezettjeinek. Ezekkel a számokkal a magyar mozik nem tudnak versenyre kelni, ahogy azzal sem, hogy a nagy streaming szolgáltatók havi csomagdíjai vagy a legnagyobb és így tematikus filmcsatornákat is magukban foglaló tévé-előfizetések már elérhetők egy háromfős család egyszeri mozilátogatással összefüggő kiadásából.

A 2023-as mozijegyek árának több mint húszszázalékos emelkedése ellenére is azt mondhatjuk, hogy a körülbelül öteurós magyar átlagár kedvezőnek mondható európai viszonylatban.

Ami a mozikban vetített filmek választékát illeti, 2022-ben a megelőző évekhez viszonyítva rekordszámú, összesen 947 alkotást tettek közzé, s ezek több mint negyede, 249 produkció premierfilmként jelent meg. Az újként bemutatott magyar gyártású játékfilmek száma is nőtt a korábbi évekhez képest, ami elsősorban a járvány miatt elmaradt vetítéseknek köszönhető, így 2022-ben összesen 45 hazai vagy magyar részvétellel készült bemutató közül választhattak a nézők. Az európai művek népszerűsége azonban csökkent, és egyre nehezebben tudnak versenyre kelni az amerikai alkotásokkal, hiszen a közönség 84 százaléka inkább ezekre váltott jegyet.

A magyar premierfilmek közül a 2022 szeptemberében bemutatott Nyugati nyaralás a forgalmi adatok alapján becsült nézettségi toplista 33. helyén található több mint nyolcvanezres nézőszámával, míg az augusztus végén műsorra tűzött Szia, Életem! vígjáték a második leglátogatottabb filmnek bizonyult. Az éves látogatószám alapján felállított ötvenes listára az októberben debütáló Blokád kivételével más magyar film nem tudott felkerülni. 2023 első fél évében A nemzet aranyai című alkotást látták a legtöbben a filmszínházakban, a vízilabdás sportlegendákat bemutató dokumentumfilmnek sikerült közel 89 ezer nézőt a mozikba csalogatnia.

Az NMHH összegzéséből kiderült az is, hogy a legnépszerűbb és eredetileg mozivászonra szánt magyar filmek átlagosan egy-két éven belül megjelentek a televíziós kínálatban is. A magyar mozifilmek ugyanakkor az elmúlt 25 évben a tévéképernyőn sem tudtak igazán versenyre kelni az amerikai vígjátékokkal és akciófilmekkel. 

A magyar filmek összesített televíziós nézettségi toplistáját 5,4 millió követővel a 2005-ös Csak szex és más semmi című vígjáték vezeti, de a listán több olyan komédia is ötmillió feletti nézettséggel szerepel, mely a mozik esetében nem került be a legnézettebb tíz magyar film közé. 

Ilyen a 2004-es S.O.S. szerelem!, a 2005-ös Egy szoknya, egy nadrág vagy a mozikban 2000-ben bemutatott Meseautó, amelyet a különböző csatornákon összesen csaknem kétszáz alkalommal vetítettek le az elmúlt évtizedekben.

Összefoglalva megállapítható, hogy a streaming szolgáltatások és a mozifilmek egymás mellett létezhetnek, és különböző preferenciákat elégíthetnek ki. A streaming elsősorban kényelme, széles kínálata és könnyű hozzáférése miatt került előtérbe. A hagyományos filmek azonban a mozikban egyedülálló élményt kínálnak, és megvan a maguk elkötelezett közönsége is.

Borítókép: A Lurdy mozi (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)