Botrányos esettől hangos az irodalom ügyeire figyelő magyar médiatér, amelyben most az Index szerkesztőinek nyílt levele emelte még magasabb szintre az eltörléskultúra hazai megjelenése elleni tiltakozást. Az Index írása arra hívja fel a figyelmet, hogy
nyílt cenzúrával élt a magát liberális médiaműhelyként hirdető Telex, miután az egyik munkatársuk azzal utasította el a náluk egyébiránt sokszor publikáló írónő, Szendi Nóra Szélcsend című írását, hogy időközben rájöttek arra: ő az Indexen is publikál, s addig nem jelentetnek meg tőle semmit, amíg ezt a párhuzamosságot fenntartja.
Az Index nyílt levele szerint ők viszont büszkén és boldogan teszik közzé a hétvégén az írónő a Telex cenzúrája által elutasított munkáját, a Szélcsendet, s egyben maximális támogatásukról biztosítják a cenzúrát elszenvedő alkotót.
Ami történt, nem pusztán cenzúra, hanem maga az eltörléskultúra
Egyben utalnak arra is, hogy ez a cancel culture újbaloldali diktatúrájára hajazó fenyegetés nem elszigetelt, egyedi eset. Mint írják:
Egyes médiumok munkatársai rendszeresen vegzálják, fenyegetik, zsarolják, nyomasztják (vérmérséklettől függ, ki minek nevezi) az Indexnél dolgozókat, valamint (…) az Indexnek nyilatkozó közéleti és kulturális szereplőket és az ide publikáló szerzőket.
Mint kifejtik, ezzel szemben ők abban hisznek, hogy „az Index munkatársai számára a Szabadság (így, nagybetűvel) nem egy pulóverre, vászontáskára vagy egy Facebook-profil fejlécére odabiggyesztett üres frázis, hanem vallott érték”.
A Telex szerkesztője által Szendi Nórának írt – zavart magyarázkodásnak álcázott – fenyegetés azóta már szintén nyilvánosságot kapott, mivel az írónő az Indexre kerültem című írásában közreadta a Telex botrányos levelének leleplező hatású részleteit is.
A Telex cenzúrával és a nekik nem tetsző szerzők listázásával egyenértékű álláspontját bemutató újságírói levélben a Telex – Szendi Nóra által meg nem nevezett – munkatársa az írónő szerint úgy fogalmaz, hogy látták, jelentek meg szövegei a telexesek előző munkahelyén, az Indexen.
Nagyon nehéz ezt normálisan megfogalmazni, tényleg keresem a szavakat, de tavaly november körül megfogalmazódott bennünk, hogy a jövőben szeretnénk elkerülni ezeket a párhuzamosságokat
– mondja ki a cenzúrával felérő ítéletet ezek után a Telex munkatársa.
A bojkottált írónő által kiszivárogtatott szöveg egyébiránt arról is árulkodik: a Telex szerkesztőségében pontosan tudták, hogy ezzel a brutális döntéssel úgy lépnek át bizonyos határokat, hogy azzal már az önazonosságukat is kockára teszik. Ilyenformán az írónő által kiszivárogtatott levél maga is él a kiszivárogtatás eszközével, jelezve, hogy ezzel nem tesznek mást, mint hogy radikálisan megsértik egy korábban megbecsült szerzőjük szerzői autonómiáját.
„Kicsit aggódva-bizonytalanul írom ezeket a sorokat, és teljesen megértem, ha a szerzői autonómiád megsértésének érzel egy ilyen jelzést – hidd el, semmiféle ilyen szándékunk nincs, igazából a rovat céljait, misszióját szem előtt tartva döntöttük így, tényleg sokat vívódva a kialakult helyzeten” – olvasható a Telex munkatársának levelében az indoklás.
Ami a Telexnek misszió, az egy jóérzésű átlagembernek a szerzői autonómia megsértése
Ez a Szendi Nóra által hímező-hámozó mentegetőzésnek nevezett magyarázkodás azért súlyos dolog, mert a Telex saját „missziójának” szellemében megengedhetőnek nevezi a szerzői autonómia liberális szempontból kikezdhetetlennek titulált határainak megsértését.
Ezek a sorok tehát azért tekinthetők súlyos beismerésnek, mert világosan tudatják: a telexesek ilyenformán saját liberális elveik sárba tiprása árán is készek a missziójuk végrehajtására – jelentsen ez a misszió bárkinek bármit.
Egy biztos: a Telex a cancel culture újbaloldali vehemenciáját idéző missziója a botrány nyomán már ismertté vált – ami ellen az Index szolidaritási akciója és nyílt levele immár nyíltan felvette a harcot.
A szabadság elvét saját maguk által kikezdhetetlenül „vallott értéknek” nevezve – ellentétben azzal az ördögűzéssel, amire a jelek szerint Magyarországon a liberális médiaműhelyek már minden gátlás nélkül képesek.
Szendi Nóra Szélcsend című – a Telex cenzúrájának áldozatul esett – írását az Index ezen a hétvégén közli.
Szendi Nóra az ELTE BTK magyar irodalom alapszakát és mesterszakát végezte, utóbbit klasszikus magyar irodalom szakirányon – olvasható az írónő Wikipédia-oldalán, ahol pályájának egyéb állomásait is összefoglalják. Tudatva, hogy első regénye, az Apokrif és a Fiatal Írók Szövetsége közös kiadásában 2015-ben megjelent Zárványok bekerült a Libri Irodalmi Díj döntőjébe. Második, Természetes lustaság című regényét a Kalligram adta ki 2018-ban, s ez a kötet 2019-ben elnyerte az Írók Boltja Könyvösztöndíját próza kategóriában. 2019-ben a Van ilyen. című regényének terve Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjban részesült, 2020-ban pedig elnyerte a Junior Szépíró-díjat.
Borítókép: Szendi Nóra a Van ilyen. című regényének megjelenése után (Forrás: Wikipédia)
