Mindez azért jutott eszembe, mert éppen az egyik masszívan globalista elkötelezettségű portálon jelent meg terjedelmes cikk a sajtó függetlenségének újraértelmezéséről. Ráadásul mindezt sajátos elfogultsággal tették, hiszen a cikkben azt a médiumot „cincálták” darabokra, ahonnan 2020-ban testületileg távoztak, hogy rögtön megalapítsák külföldi pénzekből a konkurenciát, azaz a saját portáljukat. 

De nézzük, hogyan is értelmezik ma a „haladók” a sajtó függetlenségét:

Azt is leírták, teljesen természetes, ha a bal-, illetve jobboldali szerkesztőségek a maguk szempontjából fontos témákkal foglalkoznak inkább.

Érdekes okfejtés, mert korábban másképp ítélték meg a függetlenség kritériumait. Mindig azt hallottuk, hogy az igazi független-objektív sajtóban nincs helye az ideológiai elfogultságnak, a hír szent, egyenlő mértékben kell megjeleníteni a különböző politikai oldalak álláspontját. Gyakran előkerült az a régi toposz is, hogy a sajtó feladata a hatalom ellenőrzése. 

Ugyanezek a szerkesztőségek vagy utódaik ma szintén a függetlenség álcája mögé bújva naphosszat propagandistáznak minket azért, mert az értékrendünknek és világképünknek megfelelő módon dolgozunk fel témákat, és így viszonyulunk a politikai szereplőkhöz.

A Telex szerzői tehát újraértelmezik a sajtó függetlenségének fogalmát: már nem probléma az ideológiai elfogultság, a hangsúlyok eltolódása, a kiegyensúlyozatlanság – a függetlenség egyetlen feltétele, hogy senki ne szóljon bele kívülről a szerkesztőség munkájába.
Akkor nézzük csak, kik azok, akik „nem szólhatnak bele” a Telex munkájába, vagyis kik rendelik a zenét!

A magát igazi független sajtóorgánumnak valló portálhoz megalakulásától kezdve dől a pénz külföldről, méghozzá kizárólag globalista, liberális szervezetektől, cégektől vagy éppen az Egyesült Államok kormányzati szerveitől. Persze jól hangzik, hogy a régi indexes élcsapat által 2020-ban alakított új portál döntően az adakozó kedvű olvasók pénzéből tartja fenn magát, de ezt a dajkamesét még a saját, úgynevezett átláthatósági jelentéseik is cáfolják. Az egyik ilyen összegzés alapján 2020–2022 között 948 millió forintot kaptak előfizetésekből, viszont a „támogatások, pályázatok, sajtódíjak" rubrikában ennél jóval nagyobb összeg, 1,649 milliárd forint szerepel. A Tűzfalcsoport korábbi cikke szerint mivel nem tüntetik fel külön, hogy pontosan mennyit kaptak külföldről, ezért gyanítható, hogy a „támogatások, pályázatok, sajtódíjak" költségvetési sorban vannak elrejtve a külföldi támogatások is, a magyar támogatások mellett.

Néhány finanszírozóra azért fény derült az elmúlt három évben. 

Bőkezűen segíti őket az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is, célzottan a hazai ellenzéki sajtótermékeknek kiírt pályázatok útján, sőt a Telex-akadémiát is tengerentúli pénzből finanszírozzák. Maga a főszerkesztő, Dull Szabolcs árulta el, hogy az amerikai külügyminisztérium egyik szervezete adott 740 ezer dollárt, azaz csaknem háromszázmillió forintot erre a célra.

Ezek után adódik a kérdés: kitől és mitől független a Telex? A tevékenységüket nézve többnyire mindentől, aminek köze van a magyar érdekhez, a nemzethez mint közösséghez és a normális értékrendhez.

Borítókép: Telex.hu (Forrás: Facebook)